Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

I. Előadás. Az emberi test alkotása és működéseinek átalános átnézete

I. ELŐADÁS.

Az emberi test tudvalevőleg· feloszlik fej, törzs és végtagokra. A fejen megkülönböztetjük a koponyát, és az arczot. A törzs természetes módon feloszlik mell- vagy m el 1- kasra és has ra. A végtagok párosak — felsők vagy k a- rok és alsók vagy lábszárak; mind a karok mind a lábszárak ismét részekre osztvák ízületeik által; melyek láthatólag némi egyaráuyosságot mutatnak: —■ czomb és fölkar, als zár és alkar, boka és kéztő, kézüjjak és lábujjak egymásnak teljesen megfelelnek. És a két utóbbi valóban annyira hasonlít egymáshoz, hogy magyarul ugyanazon nevük van ; úgyszintén a kéz- és lábujjak különböző tagjai közös névvel újjpe rezeknek (phalanges) neveztetnek.

Az ily módon összetett egész test (eltekintve a zsige- rektől) két oldalúkig részarányos ; az az, ha az nagy késsel hosszában ketté hasíttatnék, úgy hogy a metszés mind a hason mind a hátlapon épen a közép-vonalon keresztül menne, akkor mindkét fél tökéletesen hasonlítana egymáshoz.

9. A test egyik fele, a leirt módon elosztva (1. ábra A), a törzsön harminezhárom csont metszlapját mutatja, melyek igen erős, feszes anyag által egymáshoz köttetve, hosz- szú oszlopot képeznek, mely a hátlaphoz sokkal közelebb fekszik, mint a haslaphoz. Az így átmetszett csontok csigolya testeknek (vertebrae) neveztetnek. Ezek liosz- szú, szűk csatornát, a gerincz-csatornát, mely hátoldalukon fekszik, különítenek el a mell és has térés üregeitől, melyek a hasi oldalon vannak. A gerincz-csatorna és has-üreg között nincs semmi közvetlen összeköttetés.

A gerinez-csatorna hosszú fehér köteget tartalmaz, — a gerinczagyat, — mely az idegrendszernek jelentékeny része.

A test-üregek két alosztályra, mell és has, osztatnak fel figyelemre méltó, részint húsos, részint kártyás (ábra 1. D.) fal, a rekeszizom — diaphragma — által, mely a has felé homorú, a mell felé domború felületet képez.