Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

I. Előadás. Az emberi test alkotása és működéseinek átalános átnézete

6

I. ELŐADÁS.

nek, vagy a czukornak semmi jelentékeny része sem hagyja el a testet valamely csatornán át. Csak nem minden, mi a testből kimegy, tényleg vagy v i z, vagy szénsav, vagy egy harmadik, h u g y a n y nevezetű anyag, vagy bizonyos sóvegyületek alakjában teszi azt.

A vegyészek meghatározták, hogy azon anyagok, melyek a testből kitirittetnek, és kiküszöbölt anyagoknak neveztetnek, mind összevéve, sokkal több élenyt tartalmaznak, mint az eledel és víz, mely a testbe felvétetik. Már pedig az egyetlen lehetséges forrás, melyből a test élenyt fölvehet, eltekintve az eledel és italtól, — a lég, mely azt környezi. *

És a légnek gondos vizsgálata, mely a szobát a fentebb leirt eszményi kísérletnél elhagyja, kimutatná, hogy az nem csupán szénsavat kapott az embertől, hanem hogy általa az élenyt vesztett épen oly nagy vagy még nagyobb mennyiségben.

6. Ha tehát az ember sűlyban sem nem veszít, sem nem nyer, úgy minden fentebb elősorolt anyag súlyösszegének, mely a testet elhagyja, pontosan meg kellene felelni a be- keblezett eledel és ital súlyának, hozzá adva az élenyt, melyet az a légből vesz fel.

És hogy ez így vau, be van bizonyítva.

Ebből következik, hogy az egészséges és „jó hústartó“ ember szakadatlanul anyagveszteséget szenved, míg időszakilag pótolja a veszteséget. Úgy, hogy ha az tinóm mérleg mérőserpenyőjére volna helyezhető, milyenen például a leveleket szokás mérni, ennek minden étkezésnél alászál- lani, az időközökben pedig emelkedni kellene, egyenlő távolra inogva a közép helyzet mindegyik oldalán, melyen néhány percznél tovább soha meg nem maradna.

A test súlyának ennélfogva nincs állandó állapota, me* Friss falusi lég 21 rész élenyt és 79 rész légenyt tartalmaz minden 100 részben, hozzá adva egy kis töredék-részletet a szénsavból, és változó részt a vízgőzből és ammóniából. (L. IV. előad. 11. §.)