Hufeland, C. W.: Az anyákhoz való jó tanátsa Hufelandnak a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ő életeknek első esztendejekben (Pozsony, 1802)

A' Kisdedek Sírásáról

» A' Kisdedek Sírások.

tartanánk mint az 6 életének együgyű jelét, a* inelly ezentúl femmi vefzedelmet nem jelent. K* hellyett pedig íemmi sints közönfégesebb ennél, hogy a’ fzeretettel tellyes Anyák, és a* félelmes dajkák, minden sírásokon a1 kisdedeknek fokát bánkódnak; főt még tsinálnak is valamit, a’ mi a* kisdedeknek nagy károkra lehet. Hogy ezeknek ezt a’ búslakodásokat kisgebbíthessem, és hogy a’kisdedeket azoktól a’ károktól meg őrizhessem : úgy tartom, hogy érdemes dolgot tse- lekfzem, ha itt meg mutatom, hogy a’kisdedeknek sírások, ( által lehet látni, hogy bizonyos határok közzé fzorítva) nem tsak nem valami terméfzct ellen való; főt igen hafznos és égésféges dolog.'

Ha ennek a’ sírásnak okát keressük ; éppen nem kell azt mindég úgy nézni, mint valami fájdalomnak, vagy kedvetlen állapottyoknak ki fejezését, és a’ ki ezt tselekfzi, az belé esik abba a* fájdalom ! közönféges hibába , hogy a’ nagy embereknek állapottyok ’s jelentésekből; a* kisdedek állapottyára húz ki következéseket, ■—» a* melly éppen más dolog. — A* gyermek- fégnek eiső idejében, fok tselekedet éppen nem , hanem tsak jelenteni ’s tselekedni való erő, ’s igyekezet. Láttyukazt, hogy mikor a’ kisdedet ki pólázzák, miképpen dolgozik