Hufeland, C. W.: Az anyákhoz való jó tanátsa Hufelandnak a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ő életeknek első esztendejekben (Pozsony, 1802)

Lágymeleg Ferdökről

meleget. Leg jobb erre venni esső, vagy főjő vizet, hogy ha pedig kút vízzel kell élni; úgy

inéLágy meleg ferdök. 4f\

vá ló gondolkodás, a’ tapafztaláson is. legyen fundálva ; meg tettzik a’ régieknek példájokból, a’ kik ezt, mint egy fö erösítto efzközt úgy tartották, a’ honnan a’ meleg ferdót a’ Herkules tzímerjei, ’s emlékeztető jelei közzé fzám«. lálták , a’mellyel bizonyoson nem gyengíttő; hanem inkább annak Herkuleshez illendő erő- síttő erejét akartak ki fejezni. (Lásd erről bővebben Márkárd-nak a’ meleg ferdék hafzná- ról írt hafznos német kis könyvetskéjét) — — Gyengíthetnek ugyan fzintúgy a’ meleg fordők, mint más nagy erősíttő efzközök , a’ midőn az erösítto efzköznek a* grádusa nints az élet erejének grádnsához alkalmaztatva , és így annak öfztöne nagyobb mintsem a’ beteg állapottya kívánnya, vagy pedig midőn a’ külomben is gyenge testet izzattfágra hozzák , ’s ez által fok fzükféges ^íedvesíégektöl meg fofztyák : de ez azért nem ellenkezik a’ fellyebb írt magyarázattal, mert okoson élvén véllek ezeket mind el kerülhetni. — De azt kívánhatná valaki, hogy a’ fördŐ melegféginek a’ grádusát határozzuk meg bizonyoson: de ezt nein lehet, mert nem minden testnek egyforma az érzékeny rége , egyik ember egy pohár bortól meg vidúl, a’ midén másban egy ittze bornak sints, femmi láttattya : mindazáltal a’ fzerzö tefzi ezt a*

Re^u-