Hufeland, C. W.: Az anyákhoz való jó tanátsa Hufelandnak a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ő életeknek első esztendejekben (Pozsony, 1802)

A' hideg vízzel való mosásról

nak éppen ellenkezőképpen kell lenni , és a’ mozgásoknak , intézeteknek a’ közép pontból ki felé kellene lenni. Nézzük meg figjelme- tesebben a’ mostani beteg természetnek járását. Minden, még az egymástól leg különbözőbb okai is a* nyavalyáknak, u. m. a' meg herülés, meg büttés , ijjettíeg , öröm , ’s a’t. mind a’ gyomorra fzolgálnak, aztat gyengíttik, és közön- v fégesen mind az első utaknak a) nyavallyáit hozzák elő , —• a’ leg távolabb lévő Dyavallyák az eméfztő utak állal tsinállyák a’magok erifis- feket, — és most igen kevés betegfég matériája van, a’ mellyet most nem nékünk kellene a’ tulajdonképpen való értelembe véve , meg emésztenünk. Az oka ennek a’ hátra felé való mozgásnak fekfzik a’ bőrünknek tehetetlenfégé- ben, *s gyengefégében, és a’ belőlről való reactio nem létében. Nints itt annak hellye, hogy azt mutogassam ; hogy mennyibe réfzesül ebbe *. a’ benn ülő életnek a’ neme , a’ meleg italok, és a’ majd fzüntelen való elmebéli ’s testi ingerlése

A hideg vittel való mosás• 2(

«) Az Orvosi tudományban első utaknak neveztetnek az embernek belső réfzei; második utaknak pedig az erek, mert elölzör valami a’ gyo- v mórba , ’s belekbe; ’s úgy megy azután által a’ vérbe. (Primae viae, aecundae viae.)