Hufeland, C. W.: Az anyákhoz való jó tanátsa Hufelandnak a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ő életeknek első esztendejekben (Pozsony, 1802)
A' hideg vízzel való mosásról
2. ) A’ fördés meg frissítti, ’s eleven'tti a’ bőrt, R melly igen könnyen el vefzti az ö munkásfágát a’ fzokott vélle való bánás fzerént, és réfz fzerént petyhütté; réfz fzerént beteges érzékenyfégűvé lefz. A' melly gyermek tehát fzorgalmatoson föröfztödik: egy a* mostani emberek közt, majd egéfzfzen el vefztett jóra tefz fzert, u. m. a’ bőrnek keményfégére, erösfégé- re, és terméfzeti munkásfágára. Tehát nem tsak a* bőrnek közönféges nyavallyáitól lefzfz fzabad, a’ mellyek a’ bőr puhafágának következései, — — nem tsak az el kerülhetetlene- ket, u. m. a* himlőt, bárány himlőt *sa’t. fok-* kai jobban ki állya; hanem még sí külső ré- fzeknek sí belsőkkel való Sympáthiájok fzerént, a* bőrnek erősödésével, erősödnek egyfzersmind a’ belső réfzek. Valófággal nem fok., ha azt mondjuk, hogy minden nyavallyáknak harmad réfze a’ bőrünk által közlődik mi vellünk: te** hát az idejekorán való erösíttésével ennek az orgánumnak mennyit el nem kerülhetünk? 3. ) Egy efzköz fém tudja ennél a’ belső réfzeknek bé dugulásait jobban fel olvafztani, a’ vér fojásnak rendetienfégeit ollyan jól helly- re hozni, életet és munkásfágot minden , még a* leg mefzfzebb lévő orgánumokba *s functiók- ba adni, következésképpen az egéfz testben egyenjf hideg vízzel való mosás.
