Hufeland, C. W.: Az anyákhoz való jó tanátsa Hufelandnak a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ő életeknek első esztendejekben (Pozsony, 1802)

Bévezetés

Bévez étéi.

5

mellyel így bántak , foha erőt ét álhatatos tónust magára nem fog venni.

De úgy gondolom, hogy a’ leg ízembe tu- nőbb ellenkezést, és némelly hibáknak fö fun* damentomát meg találtam abban a’ káros egye- netlenféghen , a’ melly vagyon a* gyermekekkel való bánásban az a első fél vagy egy efz- tendejek, és az Ő következendő idejek közt. A* mi nevelésünknek jobbításai, többnyire tsak a* későbbi efztendőkre tartoznak, az életnek első fzakafzfzában pedig , a’ fzoptatóknak, és dajkáknak fzobájokban még nem eléggé hatottak bé, és talám magok a* mi Reformátoraink is ezt az idő pontját még nem eléggé vették fzívekse. Elég az, hogy még itt a’ hibás vélekedéseknek, és a* majomi fzeretetnek fzabad játtzás engedtetik, és ez által egy nevezetes híjjánosfág fzár- mazik a’ nevelésben , a* melly azután] mindég egy nagy ugrást — egy valófágos Salto Morta- lé-t tefz fzükfégessé , midőn a* két extremum közt nagy köz van. — Azon kívül, hogy elei** tői fogva mindjárt keményebb és terméfzetesebb neveléshez fzoktattatnának, fokfzor meg esik, főt többnyire úgy van, hogy a’ kisdedeket az ő elfő efztendejekben jó melegen és puhán tarttyák, testeket pagyon el gyengíttik , és minden bé hatás eránt érzékenyekké teízik ; mihelyt pedig futkosni, vagy jobban confiderátióban kezdenek

A £ jöiu;