Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
81 113. metszet. Niveau: A pyramisok mint önálló képleteit mindinkább kidomborodnak, hídrostok még nem láthatók. Jobboldalt a nucleus olivaris superior már megszűnt. A jobboldali facialismag ugyanazon öt csoportból áll, mint az előbbi metszeten ; elváltozott sejtek csak a második ventralis csoport alsó szélén láthatók. A bal facialismag sejtjei még csak egy csoportban tömörülnek. 116. metszet. Niveau: A nucleus olivaris superior mindkét nyúltvelöfélben eltűnt; jobboldalt már láthatók a harántirányú hídrostok. A jobboldali facialismag configuratioja ismét megváltozott, a mennyiben a második és harmadik ventralis csoport felett is egy-egy dorsalis csoport mutatkozik. Összesen tehát a facialismag immár hét csoportból áll, négy ventralisból és három dorsalisból (1. 20. ábra); a három belső ventralis csoport felett egy-egy dorsalis csoport van, csak a negyedik ventralis csoport áll isoláltan. Az egész facialismagnak közös tengelye ferde, fel- és befelé vergáló. Chromolysis látható a második és harmadik ventralis csoportnak egymás felé eső szélein, továbbá a második dorsalis csoportban is. A bal nyúltvelöfélben a facialismag ugyanazon két csoportot képezi, mint azokat a 105. metszet jobb oldalában leírtam ; az összes sejtek épek. 118—120. metszet. Niveau : hídrostok már mindkét oldalon láthatók. A jobb nyúltvelöfélben a faciahsmag alakulása ismét módosul; az eddigi hét csoportnak összefolyása és helyzetváltozása által hat csoport látható, melyek közül kettő a mag alsó felében helyeződik el, négy pedig annak dorsalis részében, ámbár a negyedik (külső) dorsalis csoportnak helyzete már a szomszédos metszeten inkább ventralisnak mondható. A második ventralis csoport sejtjeinek nagy része chromolysis állapotában van. A baloldali facialismagban ugyanazon hét csoportot lehet megkülönböztetni, mint a 116. metszeten a nyúltvelő jobb felében; chromolysis található a második és harmadik ventralis csoportban, míg a második dorsalis csoport a bal oldalon ép. 122. metszet. Niveau : ugyanaz. A jobb facialismagban élesen lehet három ventralis és egy dorsalis csoportot megkülönböztetni (1. 21. ábra), melyek közül a dorsalis csoport terjedelmére nézve a leghatalmasabb, de a ventralis csoportok is igen gazdagok idegsejtekben ; a négy csoport mindegyike nagyjában köralakú; az egész facialismag nagy polygonalis idegsejtekből áll, és ezek teljesen olyan struc- túrával bírnak, mint a gerinczvelő mellső szarvainak nagy dúczsejtjei. A facialismag ebben a magasságban éri el kifejlődésének legnagyobb fokát, és itt a legterjedelmesebb ; ez a magasság egyúttal a facialismag hosszanti kiterjedésének közepe. A második ventralis csoportban a sejteknek körülbelül egy ötödé kifejezett chromolysis képét mutatja : duzzadt sejttest; lekerekített szélek ; diffus festés, melyben a tigroidtesteket nem lehet megkülönböztetni, a mag egészen excentricus helyzetű. A többi három csoport normalis sejtekből áll. A bal nyúltvelöfélben a facialismag ama magasságban van átmetszve, mint a 116. metszeten a jobboldali mag; hét csoport alkotja a facialismagot, melyek közül csupán a második ventralis csoportban van nehány sejt chromolysis á’lapotában. 124. metszet. Niveau: ugyanaz, kissé cerebralisabban. A jobboldali facialismag változatlanul négy csoportból áll, mint az előbbi metszeten ; a harmadik ventralis csoport azonban valamivel kevesebb sejtből áll. Chromolysis a középső, illetőleg második alsó csoportban látható.
