Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
78 részének izmaival vannak összefüggésben. Részletes localisatiók, melyeket szerzők megállapíthattak: A második dorsalis csoport megfelel a musculus biventernek, a harmadik ventralis csoport pedig az áll izmait látja el. 1904 ben Parkon és Savou60 egy olyan vizsgálatról számolnak be, hol a carcinoma főleg az orrizmokat, a musculus levator labii superiorist és részben a musculus corrugator superciliit roncsolta el, míg a musculus frontalis sértetlen maradt. A facialismag sejtcsoportjait belülről kifelé számozva, a második csoport alsó (hátsó) részébe a következő izmokat localisálják: transversus nasi, pyramidalis, levator labii superioris et alae nasi, musculus alae nasi proprius és musculus corrugator supercilii. Ez utóbbi izom localisatioja megerősíti van Gehuchten2i,25 és Marinescois vizsgálatait a felső facialiság magvát illetőleg. Szerzők a metszetek egy részében ugyanezen csoportban ép idegsejteket is találtak, s ezeket a nem roncsolt musculus frontálissal hozzák összefüggésbe. Szórványosan találtak még kóros sejteket a külső csoportban is, és nem tartják kizártnak, hogy ezek a két musculus zyomaticus központját képezik.1 Ujabbau két japán szerző, Kosaka és Hiraiwa32 kísérletileg foglalkoztak a tyúkok facialismagvával, és itt három facialismagot különböztetnek meg: A „főmag“ a nyúltvelő ventrolateralis részében fekszik, nagy multipolaris idegsejtekből áll, és kapcsolatban van a nyak főizmával, a subcutaneus collival. A második facialismag jóval kisebb, és a főmagtól dorsomedialisan fekszik; ez a „mellékmag“ és a musculus stylohyoideust idegzi be. Ettől ismét dorsomedialisan található egy harmadik facialismag, mely csak kevéssel kisebb, mint a főmag, sűrűn álló nagy multipolaris idegsejtekből áll és összefüggésben van a musculus digastricussal. A nervus facialis ott, a hol a foramen stylo-mastoideumból kilép, érző rostokat is tartalmaz. Ezek azonban nem erednek illetőleg nem végződnek az eddigiekben tárgyalt tisztán mozgató természetű facialismag- ban, hanem a nervus facialis kilépésénél vele haladó érző rostok peripher neuronja a ganglion geniculi-ban végződik, s az ebben lévő ganglionsej- tek centrális nyúlványai a nervus intermedius Wrisbergi révén kerülnek a központi idegrendszerbe, hol a facialismagtól teljesen függetlenül haladnak. C) A nervus facialis magvára vonatkozó saját vizsgálataim. A nervus facialis magvára vonatkozólag két anyagot vizsgálhattam át; melyek közül az egyikben a carcinoma a szájzugra és az ajkakra terjedvén ki, az alsó facialiság területén székelt, a második pedig a daganat homloki székhelye által a felső facialiság területén okozott roncsolást. 1 Egy időközben megjelent dolgozatukban Parkon és Nadejge (Rivista Stinte- lor. 1906. 2. sz.) megállapíthatták, hogy a fölső facialiság rostjai embernél is a facialis mag dorsalis és medialis részén erednek.
