Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)

IV. Fejezet. Nervus vagus

71

riusraag sejtjeinek egy részében is. Ebből következik, hogy a vagus törzsében haladó rostok egy csekély része az accessoriusraaghoz kerül. Kiviláglik ezen esetből, hogy a vagimiak, glossopharyngeusnak és acces- soriusnak központi végződései nera választhatók el élesen egymástól, mert isolált vagusátmetszés esetében egyrészt az ugyanazonoldali accesso- riusmagban is találtam sejtelváltozásokat, viszont a dorsalis vagusmag- nak és a nucleus ambiguusnak cerebralis végei ép idegsejtekből állóknak bizonyultak. Jogos tehát Kohnstamm31 nézete, hogy e három agyidegnek egy nagy közös centrális magterülete van: a legspinalisabb rész a tulajdonképeni accessoriusmag, de innen is kap rostokat a vagus; a középső és nagyobbik rész a vagushoz tartozik ; viszont e terület cerebralis része (a dorsalis vagusmagnak és nucleus ambiguusnak cerebralis része) egyáltalában nem, vagy csak részlegesen áll összefüggésben a vagusros- tokkal, hanem túlnyomóan a nervus glossopharyngeusban haladó rostokkal függ össze.

Az imént kifejtett következtetéseket az alábbi pontokba foglalhatom össze: 1 2 3 4 5 6

18. ábra. Vagusátmetszés eset. Degenerált idegsejt a baloldali nucleus ambiguusból, ugyanazon készítményből, mint 14—17. ábrák. Photogramm. Nagyítás 1 : 750.

1. Vizsgálataim nem adtak semminemű támpontot annak felvételére, hogy a nervus vagus érző centrumát embernél kizárólag a környi vagus- dúczok képeznék. Lehetséges, hogy az érző vagusrostoknak egy része az embernél is a ganglion nodosumban és jugulareban végződik, de semmiesetre sem az összes érző vagusrostok.

2. A nucleus ambiguus a nervus vagusnak fő mozgató centruma. Ezen magnak cerebralis vége (mint ezt vagusátmetszés-esetem bizonyítja) nem áll összefüggésben a vagussal, hanem a glossopharyngeushoz tartozónak látszik.

3. A dorsalis vagusmag egy kevert centrum; sejtjei részben érző, részben mozgató vagusrostokkal állanak összefüggésben.

4. A dorsalis vagusmagból eredő, vagy a benne végződő rostoknak egy része kereszteződik s az ellenoldali dorsalis vagusmag ventralis csoportjának medialis szélén fekvő idegsejtekkel áll összefüggésben.

5. A nervus vagusban haladó mozgató rostoknak egy kis része az ugyanazonoldali ventralis (mozgató) acessoriusmagban ered.

6. A dorsalis vagusmag cerebralis folytatása a (dorsalis) glossopharyn- geusmag, melyről vizsgálataim nem derítették ki, hogy vagusrostokkal összefüggésben állana.