Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)

IV. Fejezet. Nervus vagus

68

által az a következtetés levonható belőle, hogy a ganglionok nem lehetnek kizárólagosan az érző vaguscentrumok.

Többi esetemben a szövettani vizsgálat külső okok folytán csak a nyúltvelőre szorítkozhatott. Úgy az epiglottis-, mint az oesophaguscarci- noma, nemkülönben a carcinona ventriculi et pulmonum esetemben ideg- sejtdegeneratio volt kimutatható a nucleus arabiguusban és a dorsalis vagusmagban is. Ha már most a nucleus ambiguus és a dorsalis vagus15. ábra. Vagusátmetszés eset. Keresztmetszet a baloldali dorsalis vagusmagon át, ugyanazon készítményből mint 14. ábra. A baloldali dorsalis vagusmag idegsejtjei számban tetemesen megfogytak. Photogramm. Nagyítás 1: 50.

mag csak egy-egy mozgató vaguscentrum volna, nehezen lenne érthető, miért okozott az illető kóros környi destructio idegsejtelváltozást mindkét mozgató központban ?

Harmadik esetemben ez a jelenség még plausibilis magyarázatot találna abban a körülményben, hogy a nervus vagus által beidegzett zsigerek közül úgy a gyomor, mint a tüdők szenvedtek el rákos des- tructiót, tehát a nervus vagus gyomorágaiuak mozgató központja a nucleus ambiguusban, tüdőágainak mozgató központja a dorsalis vagusmagban volna keresendő, vagy fordítva. Kohnstamm31 szerint ez úgy is lenne