Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
59 A dorsalis vago-glossopharyngeusmagra1 vonatkozó vizsgálataimnak anatómiai részét a következő pontokban foglalhatom össze : 1. A dorsalis vago-glossopharyngeusmag egy körülbelül 18 mm hosszú ideg sejtoszlop; alsó határa a pyr amispályák kereszteződésének magasságában van a canalis centrálistól oldalt és dórsalisan; felső határa a fossa rhomboidea felső fele alatt van, közel a hídhoz, közvetlenül a negyedik agygyom- rocs alapja alatt. 2. A jobb- és baloldali oszlop alsó vége közel fekszik egymáshoz; cerebralis irányban az oszlopok divergálnak és felső végeik között tetemes haránttávolság van (1. 1., 2., 3., 4., 5., 7. és 11. ábrát). 3. A dorsalis vago-glossopharyngeusmagot képező szürke oszlop két részből áll: az alsó a nyúltvelö zárt részében van, a felső pedig a fossa rhomboidea alatt. 4. A dorsalis vago-glossopharyngeusmag egy függélyes irányban hosszúkás sejthalmaz, s a két oldal magjának tengelyei be- és felfelé convergálnak és csak a legcerebralisabb részben függélyes irányúak, sőt a mag vége felé kifelé divergálnak (1. 2. és 14. ábrát). 5. A dorsalis vago-glossopharyngeusmag majdnem egész kiterjedésében egy dorsalis s egy ventralis csoportból áll: előbbiben az idegsejtek inkább kerekek vagy kis polygonalisak, a ventralis csoportban túlnyomóan orsóala- kúak. Az ala cinerea alatt, hol a dorsalis vago-glossopharyngeusmag legnagyobb kiterjedését elérte, a ventralis csoport egy medialis s egy lateralis alcsoportra oszlik, de rövidesen egyesülnek a dorsalis vagusmag összes csoportjai. 6. Mint a ventralis csoportnak egy alcsoportja tűnik fel a nucleus fasciculi solitarii, azon (mint később látjuk) élettanilag önálló idegsejtek, a melyek a fasciculus solitariusban és azt felülről övezve helyeződnek el (1. 4. és 11. ábra). 7. Az 5. és 6. alatt mondottak alapján a szürke oszlop, mely a dorsalis vago-glossopharyngeusmagot képezi, nem egy egységes oszlop gyanánt tűnik fel, hanem a tulajdonképen egy dorsalis és egy ventralis sejtoszlopból áll • a dorsalis oszlop a mag legnagyobb hosszában medialis fekvésű, s csak a mag cerebralis végében kap lateralis elhelyeződését; a ventralis oszlop felső végében egy rövid darabon két részre oszlik, egy medialisra s egy laterálisra. A ventralis oszlop egy függeléke gyanánt egy rövid darabon tűnt fel a nucleus fasciculi solitarii által képezett szürke oszlop. II. A nucleus ambiguus bár terjedelemre nézve jóval nagyobb a dorsalis vagusmagnál, emennél egyszerűbb anatómiai viszonyokat mutat. A nucleus ambiguus a nyúltvelö keresztmetszetén az oldalsó reezés állományban egy nagy polygonalis idegsejtekből álló szürke dúczot képez, mely a nucleus olivaristól dorsalisan, s a substantia gelatinosatól media- lisan fekszik. Ez a helyzet a nucleus ambiguus distalis (spinalis) részeiben közelebb van a raphehoz, cerebralisabb részeiben azonban a mag inkább oldalt húzódik. Ha a nucleus ambiguust a keresztmetszetekből synoptikailag recon- struáljuk, úgy szintén egy hosszú szürke oszlopot kapunk. Ennek hossza körülbelül egyenlő a dorsalis vagusmag hosszával. A nucleus ambiguus 1 Minthogy a dorsalis magban a szoros értelemben vett vagusrész nem különíthető el a tulajdonképeni glossopharyngeusrésztől, helyesebb a dorsalis vago- glossopharyngeusmagról szólani.
