Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
49 28. metszet. Niveau: a lemniscuskereszteződés felső végéhez közel. A hypoglossus- és vagusmagvak kezdenek némileg a maguk rendes alakulását mutatni, azonban a bal hypoglossusmag a canalis centrálistól szokatlanul ventralis helyzetű. A dorsalis vagusmag idegsejtjei épek. 36. metszet. Niveau: ugyanaz A jobboldali magvak, valamint a baloldali dorsalis vagusmag rendes helyzetben találhatók, ellenben a baloldali hypoglossusmag még mindig szokatlanul ventralisan és laterálisán látható, egy hosszúra elnyúlt sejtcsoportot képez, mely teljesen eltér a hypoglossusmagnak megszokott configuratiojától. A dorsalis vagusmagban jobboldalt nehány sötét, szemcsés tömegű idegsejt látható, különösen a mag oldalán. A jobboldali mag túlnyomóan ép. 40. metszet. Niveau: ugyanaz. A viszonyok is azonosak az előbbi metszetéivel. A már 'említett hézag a nyúltvelöben ezen magasságban volt jelen, úgy hogy a következő metszet már jóval ccrebralisabb segmentumból való. 41. metszet. Niveau: Közvetlenül a calamus scriptorius alatt, a canalis centralis átmenete a negyedik agygyomrocsba megtörtént; a nucleus olivaris már igen erősen kifejlett. — A központi vagusmag következő részei láthatók : a) A dorsalis vagusmag két csoportból áll, melyek közül a dorsalis közelebb van a középvonalhoz ; mindkét csoportnak tehát egy fel és befelé convergáló közös hossztengelye van. A dorsalis csoport sejtjei kerekek, kis polygonalisak, az alsó csoportban túlnyomóan orsóalakú sejtek vannak, de ezek között is fordulnak elő kerek sejtek. Az idegsejtek épek. b) A nucleus ambiguus már látható, de a rendellenes kereszteződés folytán benne a sejtek csoportosulása szenvedett: még a süni és ritka sejt- formatio is igen nehezen különböztethető meg, annál kevésbé lehet szó a sejteknek csoportjairól, melyeknek száma ebben a niveauban rendesen három. A nucleus ambiguus legalsó sejtjei túlnyomóan épek, de a külsők között, vagyis ott, hol rendesen a laza formatio van, a sejteknek egy része kissé duzzadt, sötéten festödik, magjuk excentrikus, a protoplasma alapállománya is festödött. 54. metszet. Niveau: Közvetlenül a calamus scriptorius előtt, a fossa rhomboidea leg spin alisabb részében ; teljesen kifejlődött nucleus olivaris. a) A dorsalis vagusmagban mindkét oldalon néhány duzzadt, diffus festődésü idegsejt látható, excentrikus maggal. b) Mindkét nucleus ambiguus még rendellenesen alakul, a bal már meg közelíti a normalis viszonyokat, a jobb szétszórt, kevesebb idegsejtböl áll. Sejtváltozás igen kis mértékben van jelen a legkülsőbb sejtekben. 67. metszet. Niveau: ugyanaz, valamivel cerebr alisabb an. a) A dorsalis vagusmag a nucleus intercalatus fellépése folytán latera- lisabb helyzetű. A mag két csoportból áll, de ebben a magasságban már a ventralis csoportban is látható több idegsejt chromolysis állapotában. b) A baloldali nucleus ambiguus már rendes configuratiót mutat, három csoportból áll ; a jobboldali még abnormisan alakul. Mindkettőben teljesen épek az idegsejtek. 80. metszet. Niveau: a fossa rhomboidea alsó felében; a hypoglossns- mag közvetlenül a csüllöidomú árok alatt van. a) A dorsalis vagusmag dorsalis csoportjában és a ventralis csoport alsó szélén még több elváltozott idegsejt vehető észre. b) Mindkét nucleus ambiguus már a rendes alakulással bir ; a középső és külső csoportban a sejteknek egy része chromolysis állapotában van. 4
