Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
47 173. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea hátsó felének közepén; az ala alba jól kifejlett. a) A dorsalis vagusmag maga ép idegsejtek által képeztetik, azon ban a fasciculus solitarius körüli idegsejtek nagyrészt még a chromolysis képét mutatják : duzzadt, gömbalakú sejtek, semmi structurával, sötét diffus festö- déssel, a sejtek szélein apró sötét szemcsék láthatók, melyek nem Nissl-íéle testeket, hanem elszórt pontokat képeznek. b) A nucleus ambiguusban a középsö-felsö alcsoport medialis szélén az idegsejteknek egy része nem polygonalis, hanem legömbölyített, kissé diffus festödéssel. 188. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea alsó felében, de már közel a középvonalhoz ; alae albae et cinereae elég jól kifejlődve ; a nucleus olivaris felső felében. a) A dorsalis vagusmagban a ventralis csoport a sejtek számát tekintve, már jóval felülmúlja a dorsalis vagy felső csoportot; az egész dorsalis vagusmagot, még a fasciculus solitarius körüli részében is, teljesen normalis structurájú idegsejtek alkotják. b) A nucleus ambiguus ugyancsak négy csoportból áll, miként azokat az előbbi metszeten leirtam és mind a négyben csak ép idegsejteket találhattam. A vizsgált nyúltvelö további, egyes metszetek szerinti leírása feleslegesnek látszik, mert a 188. metszettől cercbralisan az egész központi vagusterület kizárólag elváltozásnélküli, ép idegsejtekböl áll. A központi vagusmag alkotó részeinek további formaHós viszonyai teljesen azonosak; amazokkal, melyeket az előbbi Sch. M. találtam, Vagyis: a) A dorsalis vagusmag és a hypoglossusmag közé beékelődik a nucleus intercalatus Staderini (ép sejtekből áll), a dorsalis vagusmag e miatt mindinkább oldalt húzódik és a hypoglossusmaghoz hasonlóan közvetlenül a fossa rhomboidea alapja alatt található. A dorsalis-vagusmag két csoportja ebben az esetben is a fossa rhomboidea alsó felének magasságában akként helyeződik el, hogy a dorsalis csoport lateralisabb, a ventralis medialisabb, ekkor tehát helyes a Holm21-féle elnevezés „dorso lateralis“ és „ventro-medialisu csoportok ; de spinalisabb metszeteken, miként azt leirtam, a dorsalis csoport a medialis s a ventralis a lateralis. A dorsalis vagusmagnak ventralis csoportja a fossa rhomboidea középvonalán túl még mindig a mag nagyobbik részét képezi, sőt benne rövid ideig két ventralis alcsoportot lehet megkülönböztetni ; a dorsalis csoport legelőször tűnik el, és pedig a hypoglossusmag cerebralis végének magasságában, a ventralis csoport sejtjei is egyesülnek s a dorsalis vagusmagnak maradékát képező idegsejtek successive gyérülnek. b) A nucleus ambiguus is a fossa rhomboidea középvonalának magas gáig volumenben gyarapodik, sőt belső csoportja is egy felső és egy alsó alcsoportra oszlik ; ezentúl a nucleus ambiguusban is mutatkozik ugyanazon egyesülése a csoportoknak, mint a dorsalis vagusmagban ; előbb a belső és középső csoportok sejtjei egy halmazzá tömörülnek, azután az idegsejtek számának állandó megfogyása mellett, előbb a külső csoport egyesül a középsővel, majd ez összefolyik a belső csoporttal, míg a fossa rhomboidea felső felében a nucleus ambiguus éles határ nélkül lassanként átmegy a facialis magba. M. P.-né eset. Ez az anyag részletes klinikai adatok és kórboncztani leírás nélkül jutott birtokomba, csupán a klinikai és kórboncztani kórismét: Carcinoma pulmonum et ventriculi sikerült megtudnom. Azonkívül a medulla oblongata hiányos állapotban volt, a mennyiben a kórboncztani sectio alkalmával fel-
