Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
43 közül a belső alcsoport laterális szélén néhány chromolysises idegsejt látható, míg az egész nucleus ambiguus egyébként normális sejtekből áll. 240. metszet. Niveau : A fossa rhomboidea alsó felének közepén jól kifejlett ala alba és ala cinerea; az olivák erősen kidomborodnak a nyúltvelö oldalán. a) A dorsalis vagusmag rendkívül gazdag idegsejtekben, melyek még mindig egy dorsalis és egy ventralis alcsoportba tömörülnek ; a sejtek különféle alakúak, kis polygonalisak, kerekek vagy orsóalakúak. A sejtek struc- turája normális. b) A nucleus ambiguusban még mindig látható a belső (sűrű), a középső (kevésbbé sűrű) és a külső (ritka) csoport; mind a háromban a sejtek épek. 258. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea alsó felének közepe. A vagus magjai némi eltérést mutatnak az eddigi configuratiotól, és pedig: a) A dorsalis vagusmagban az eddigi két csoport közül a ventralis növekszik és sejtjeinek számát tekintve, jóval felülmúlja a dorsalis alcsoportot (1. 14. ábra). Sejtelváltozás nincsen. b) A nucleus ambiguusban az idegsejtek nagyobb területen elszórtak, mint eddig: ezáltal az alcsoportok meghatározása kevésbé lehetséges, mert feltűnően összetartozó sejthalmazok nem láthatók élesen elkülönítve. Mindazonáltal az eddigi három csoport még elhatárolható egymástól, sőt a középsőben és belsőben egy-egy alsó és felső csoportosulás látszik úgy, hogy ezen magasságban a nucleus ambiguus t. k. öt alcsoport által képeztetik (1. 10. ábra). A középső alsó csoportban kevés idegsejt bővebb pigmenttartalmával válik ki. 270. metszet. Niveau : A fossa rhomboidea hátsó felének elülső részében a hypoglossusmag cerebralis végződése. a) A dorsalis vagusmag és a hypoglossusmag közé beékelődik a „noyeau intercalé“. A dorsalis vagusmag felső csoportja már nem medialis helyzetű, hanem az alsó vagy ventralis csoporttól laterálisán fekszik (1. 14. ábra); ebben a magasságban tehát helyes a Holm21féle elnevezés „dorso lateralis“ és a „ventro-medialis“ csoportok. Az alsó csoport nemcsak gazdagabb idegsejtekben, mint a felső, de sejtjei a csoport közepén kissé széthúzódnak, miáltal benne egy medialis és egy lateralis alcsoport lenne megkülönbözhető. A felső vagy dorso-lateralis csoportot különféle alakú kis idegsejtek képezik, a ventro medialis csoport belső alcsoportját orsóalakú, külső alcsoportját szintén kis, sokféle alakú idegsejt alkotják. A dorsalis vagusmag összes idegsejtjei ebben a magasságban a normális structurával bírnak. b) A nucleus ambiguus nagy, polygonalis dúczsejtekböl áll, melyek ismét kisebb helyre szorulnak össze és bennük újból látható a spinalisabb segmentumoknak három alcsoportja; csakhogy a belső csoport dorsalisabban fekszik, a külső pedig ventralisabban, minek folytán az egész nucleus ambiguus, mely amúgy is hosszanti kiterjedésű, immár egy ferde, fel- és befelé convergáló hossztengelylyel bir; a kétoldali nucleus ambiguusok tengelyei körülbelül a hypoglossusmagban találkoznának. Az egész nucleus ambiguus ép idegsejtekből áll. 276. metszet. Niveau: ugyanaz. a) A dorsalis vagusmag felső vagy dorsalis csoportja már eltűnik, a ventralis csoport változatlan benne, még megkülönböztethető a belső és oldalsó alcsoport. b) A dorsalis vagusmaghoz hasonlóan a nucleus ambiguusban is bekövetkezik a csoportok egyesülése, a mennyiben a külső alcsoport a belsővel egyesülve, már csak két csoport látható. Az idegsejtek épek.