Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
41 C. A nervus vagus központi végződéseire vonatkozó saját vizsgálataim. A nervus vagus központi végződéseire vonatkozólag átvizsgált eseteim a következők : Sch. M. eset. Az anyag ugyanazon carcinoma epiglottidis et radicis linguae eset, melynek a nervus bypoglossusra vonatkozó kórszövettani változásait az előbbi fejezetben tárgyaltam. A gégefő carcinomas elváltozása folytán azonban a nervus vagus központi részeiben is találtam elváltozásokat, a melyek az epiglottis diónagyságú carcinomás daganata folytán keletkeztek. Az epiglottis idege a nervus vagusból származó felső gégeidegnek külső ágából való (ramus externus nervi laryngei superioris). A górcsői vizsgálat tárgyát a nyúltvelőnek a pyramispályának kereszteződésétől a bid közepéig terjedő részlete képezte, a melyből egy összesen 350 festett metszetből álló sorozat készült. Külső okoknál fogva a ganglion jugularet és a ganglion nodosumot ez esetben vizsgálataim keretébe nem vonhattam. A nyúltvelőnek átvizsgálása a következő eredményeket adta : 74. metszet. Niveau : pyramispályák és lemniscus keresitezödésének felső részeben. A vagusmag központi részei közül csupán a dorsalis mag látható, mely a központi csatornától oldalt és felfelé néhány ép szerkezetű orsóalakú, vagy kerek idegsejt alakjában tűnik fel. 85. metszet. Niveau : lemniscus kereszteződés, a nucleus funiculi gracilis és nucleus funiculi cuneati megkülönböztethetők. A vagusmagból kizárólag a dorsalis mag látható, ugyanolyan helyzetben mint a fenti metszeten, csupán valamivel nagyobb kiterjedésben. Az idegsejtek épek. 104. metszet. Niveau: A lemniscus kereszteződése be van fejezve, a nucleus olivaris legalsó vége kezd mutatkozni, a dorsalis vagusmag változatlan, idegsejtekben gazdagabb, sejtjei épek, látható azonkívül a nucleus ambiguus alsó vége, melyben egy belső és egy külső alcsoport különböztethető meg, melyeknek mindegyike néhány idegsejtböl áll. A sejtek polygona- lisak, elváltozást nem mutatnak. 134. metszet. Niveau: A központi csatorna még zárt, a nucleus olivaris alsó vége a maga jellegzetes alakulásában látható. A vagusmag központi részei közül láthatók : a) A dorsalis mag, mely egy alsó és egy felső csoportra kezd oszlani (1. 1. és 2. ábra. D. X. d. és D. X. v.); a csoportok mindegyike hosszanti kiterjedésű, közös tengelyük dorsalis irányban convergáló; a felső csoport kerek, az alsó orsóalakú idegsejtekből áll, az utóbbiak elváltozást nem mutalnak. Ezen magasságban tehát a dorsalis vagusmag felső csoportja közelebb esik a középvonalhoz, mint az alsó, miért is Holm27 „dorso-lateralis“ és „ventro medialis“ elnevezései nem egészen megfelelőek ; helyesebbnek látszik a dorsalis vagusmagnak két csoportját felső és alsó, dorsalis és ven- (ralis jelzéssel megkülönböztetni. A dorsalis vagusraag idegsejtjei általában jóval kisebbek, mint a tőle be- és lefelé fekvő hypoglossusmagnak idegsejtjeib) A nucleus ambiguus az olivától felfelé, a hypoglossus rostjaitól ki. felé és a substantia gelatinosától befelé fekszik, polygonalis idegsejtekből áll ; benne egy külső és egy belső csoport megkülönböztethető. A belső csoportban az idegsejtek igen sűrűén egymás mellett állanak, míg a külső csoport sejtjei inkább elszórtak. A belső csoport tehát megfelel a Bunzl-Feder-féle13 sűrű formationak, a külső csoport pedig a ritka vagy laza formationak. Az egész nucleus ambiguus normális idegsejtekből áll.
