Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)

I. Fejezet. Bevezetés

I. Bevezetés.

A központi idegrendszernek, mint a testi functiók közvetlen impul- sálójának és regulatorának, de egyszersmind a szellemi működések székhelyének, makroskopos anatómiai megismerése, az összes szabad szemmel látható legapróbb részleteinek exact leirása és azoknak egymáshoz való viszonyának meghatározása olyannyira befejezettnek mondható, hogy ezen a téreu — eltekintve néhány finomabb detailtól — a buvárlat már kevés újat teremthet. Természetes, hogy ilyen körülmények mellett a központi idegrendszerre vonatkozó kutatások újabb időben azon részekre irányultak, melyekről már néma szabad szem, hanem a górcső által nyújtott nagyítás adhat felvilágosításokat. És talán épen a technikai haladás adta bepillantás az addig nem ismert, de nem is sejtett szövetszerkezeti viszonyokba magyarázza meg ama tényt, hogy a műleges sokszoros nagyításoknak alkalmazása a boneztaui búvárkodásban egy ugrást eredményezett. Mindjárt a legfinomabb, csak többszázszoros nagyítások segítségével látható szerkezeti elemek vonzottak, és új irányt szabtak az anatómiai vizsgálatoknak. Iükább a dúczsejteknek, velősrostoknak legkisebb részletei képezték a vizsgálódások tárgyát, semmint ezen alakelemek által képezett mikroanatomiai egységek. Innen magyarázható, hogy a központi idegrendszer tanulmányozásában egy hézag keletkezett, mely a mikroskopos anatómia fejezetében mutatkozik. Hogy ezt egy concrét példával illustráljam, a nervus hypoglossus magvára utalok. A makroskopos anatómia pontosan meghatározta ennek helyét, ismerjük az ezen idegmagvat alkotó egyes idegsejteknek structurális viszonyait, elváltozásait az ideg átmetszése, sérülése, kitépése után vagy kóros folyamatok okozta bántalmazottságánál: de a legújabb időkig a hypoglossus- magnak ú. n. mikroskopos anatómiája, azaz a magnak a górcső kisebb nagyításai segítségével történhető áttekintése és benne egyes idegsejt- csoportoknak megkülönböztetése meglehetősen ismeretlen, és a kutatások által negligált terrenum maradt. Ez irányú vizsgálatok történtek ugyan már régebben is, de csak elszórtan, és mellékesen. Ónálló ilyen irányú kutatásokat csupán az utolsó esztendők eredményeztek, főként a liége-i agyanatomiai iskola vizsgálatai révén. Ezen tanulmányok oly annyira új keletűek, hogy jelen vizsgálataim tervezetének megállapításánál, 1903- bau, ezek még túlnyomólag ismeretlenek voltak, és épen ezen körülmény indított arra, hogy az agyidegmagvak mikroskopos megismerésének kiépítéséhez néhány csekély adattal hozzájáruljak.

1