Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
III. Fejezet. Nervus hypoglossus
29 rius alatti részben és a mar) felső felének legalsó részletében, tehát csak ott, hol a hgpoglossusmagban három sejtcsoport különböztethető meg (1. 8. ábra). Ezek közül az alsó sejtcsoport mindkét oldalon bizongnlt leginkább megbetegedettnek, részben chromolysis, részben sejtathropia képében ; a bal oldali lateralis (felső-külső) csoportnak lateralis, szélén, közvetlenül a calamus scriptorius alatt, is fordultak elő chromolgsis képét mutató idegsejtek, a mi nyilván ama körülménynyel hozandó összefüggésbe, hogy a nyelvgyökön székelő rákos fekély kissé átterjedt a nyelvnek bal külső felszínére is. A hypoglossusmagnak egyéb részei, nevezetesen az egész magnak alsó és felső része, továbbá a közepében a felső csoportok (az imént említett bed külső-felső csoport oldalsó szélének kivételével) teljesen épeknek bizonyultak (1. 8. ábra). Ha a két vizsgálat eredményeit összehasonlítjuk, látjuk mindenekelőtt, hogy az 1. esetben egy rendkívül kiterjedt nyelvcarcinomának igen kiterjedt idegsejtelváltozások feleltek meg a hypoglossusmagvakban is. A nyelv saját izmai mindkét oldalon betegek voltak: a jobb oldalon rákos desfructio, a bal oldalon rákos infiltratio folytán; a rákos destructio még magába vonta a jobb oldalon a nyelv külső és alsó és részben hátsó felszínét, illetve az emitt haladó nyelvizmokat is. A mikroskopiai idegsejtelváltozások a bal hypoglossusmagban a mag hosszanti kiterjedésének közepén fordultak elő (1. 6. ábra), legkifejezettebben a belső csoportban, kis mértékben a külső csoport medialis, tehát az elváltozott csoporthoz közelebb fekvő szélén is. Ugyanezen csoportok súlyosabb fokú elváltozásokat (sejtatrophia) mutattak a jobboldali hypoglossusmagban, a mint a nyelv jobb felében is súlyosabb volt a rákos destructio, mint a bal nyelvfél rákos infiltratioja. Az idegsejtelváltozásoknak egy második előfordulása csak a jobboldali hypoglossusmagban volt kimutatható, miként a nyelv jobb felén olyan destructiók is voltak jelen, melyeknek pendantja a bal nyelvfélen nem szerepelt: ugyanis a nyelv jobb felén a külső, alsó és hátsó rész is el volt roncsolva s ennek megfelelően a jobb hypoglossusmagban az oldalsó és külső csoport hosszanti kiterjedésének középső két negyedében voltak igen súlyos sejtelváltozások : chromolysis, „chronische Veränderung“ és sejtatrophia. A lateralis csoport felső és alsó végében, valamint a rövid alsó sejtoszlopban elváltozások nem fordultak elő. Ezzel szemben a II. esetben desructiót szenvedett a nyelvnek gyöke, az itt haladó izmokkal: mindkét longitudinalis superior, talán részben a harántnyelvizmok is, és részben a két musculus hyoglossus. Ama nyelv- parthie, mely az I. esetben el volt roncsolva, a II. esetben épségben maradt és fordítva: az 1. esetben épségben maradt nyelvgyök a II. esetben roncsolást szenvedett. Az elpusztult nyelvgyöknek megfelelően a II. esetemben kóros változásokat mutattak az alsó sejtoszlop sejtjei, a melyek az I. esetben épek voltak és az I. esetben elváltozottaknak talált külső és belső sejtoszlop a II. esetemben ép sejteket tartalmaztak; csak a baloldali belső sejtoszlop idegsejtjeinek oldalsó része mutatott elváltozást, megfelelően annak, hogy a II. eset nyelvgyöki fekélye kis részben átterjedt a nyelv külső szélére. Mindezek után saját vizsgálataim localisatiós eredményeit a következő pontokban foglalhatom össze: 1. A nyelvgyöknek, illetőleg az itt haladó izmoknak centrális központja a hypoglossusmagnak alsó sejtcsoportja vagy sejtoszlopa.
