Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)

A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt

6 HAZAT ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA. egyetemek oklevelei csak azon országrészben bírtak érvény­nyel, a hol kiadattak. A sebészeti tanfolyamon, melyre a sebészczéh által fel­szabadított növendékeket vettek fel, a tanulókat egy külön tanár tanította az anatómia, a gyógy tan, sebészeti műtéttan, törvényszéki orvostan, sebészi eszköz- és kötözéstan egyes a sebésznek való részeire. Két szigorlatot kellett tennie a jelölt­nek: az elsőben az egész boncztanból, az elméleti és gyakor­lati sebészetből, a másodikban a sebészeti eszköz- és köttanból, továbbá a belgyógyászatból vizsgálták. Sikeres vizsga után aztán sebészmesteri oklevelet kapott. A szemészmesteri és szülészmesteri oklevélért szintén vizsgát kellett tenni a szemészet, illetőleg szülészetből és e tárgyak műtéttani részéből szemeken és phantomon. E vizsgára csak orvosdoktor vagy sebészmester bocsájtatott. Az orvos­doktori oklevél összesen 184 frt 42 krba, a szülészmesteri, sebészmesteri oklevelek egyenként 44 frt 06 krba, a sebész­mesteri oklevél 61 frt 18 krba kerültek. E tanulmányi és vizsga-rendszer alapján működött a kar, midőn azt Budára 1777/78-ik tanévtől kezdve áttették, sőt még az 1784/85-ik tanév kezdetével Pestre való átköltözés után is mindaddig, míg II. József császár új tanulmány-rendszere életbe nem lépett az 1786/87. tanévtől kezdve. E rendszer, mely a császár saját kívánsága szerint alkottatott, egyesítette az orvosi és sebészi kiképzést és kevés különbséggel egyaránt megkívánta azt, hogy úgy az orvosok, mint a sebészek, egy­aránt jártasak legyenek az orvostan minden ágában. A tanfolya­mot négy évben állapította meg, melynek tárgyai voltak: ana­tómia, chemia, botanika, historia naturalis, chirurgia generalis et specialis, physiologia a magasabb boncztannal együtt, a sebészi eszköz- és kötözéstan, a szülészet, általános kórtan és gyógy­szertan, orvosi, sebészi és szülészeti gyakorlat, kórházlátogatás. Ezen négy éves orvossebészi tanfolyamon kívül volt egy kisebb sebészi két éves tanfolyam is, melynek czélja volt, polgári és falusi sebészeket (Civil und Landärzte) nevelni. E tanfolyam hallgatói a boncztant, sebészi műtéttant, eszköz- és kötözéstant, szülészetet az orvostanhallgatókkal együtt tanulták, külön hallgatták az elméleti orvostant (élettan, kórtan, gyógy­szertan) és a második évben betegágynál az orvosi és sebészi gyakorlatban képezték magokat. így találjuk hirdetve e négy

Next

/
Thumbnails
Contents