Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)
B) Az orvosi oktatásügy fejlődése 1867 óta
HAZAI ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA. 37 A tanszemélyzetben, a tanítás anyagában, a hirdetett előadások számában nagy gyarapodást hozott létre 1867/68— 1895/96-ig a magántanári intézmény lendületbe jötte. Ez intézmény, melyet a tanszabadság rendszere hozott be az egyetemre, lényegében abban áll, hogy a „venia docendit“-t a tanári testületek egyes azt kérő kari doktoroknak bizonyos feltételek mellett megadják a kar körébe tartozó kisebb-nagyobb tantárgyakból, mely engedély a közoktatásügyi ministernek bejelentetik, ki azt, ha rendben folyt le a magántanárrá képesítés, jóváhagyja. A feltételeket és a magántanár-képesítés cselekményeit szabályzat írja elő, mely bizonyos irányban e korszak alatt módosítást szenvedett. E szabályzat szerint kellő irodalmi működés mellett kellő intézeti vagy kórházi vagy klinikai beteganyagot kell kimutatni a jelöltnek; így az ú. n. elméleti szakokra különösen intézeti tanársegédek, a gyakorlati szakokra külömböző kórházak és gyógyító intézetek rendelő vagy igazgató orvosai pályázhatnak. A habilitált doktor használhatja a magántanári czímet, mi neki magángyakorlatában bizonyos tekintélyt ad többi gyakorló orvos-társai között, a mi a tudománykedv mellett szintén közrejárul ahhoz, hogy a magán- tanárságért sok kari doktor folyamodjék. Ez intézmény kifejlődése folytán számos fővárosi gyógyintézet beteganyaga kerül az orvosi oktatás körébe és hatalmasan mozdítja elő — az állam anyagi megterheltetése nélkül, miután a magántanárok fizetést nem húznak — úgy az orvosi oktatás, valamint a tudományos fejlődés ügyét. Az 1867/68—1894/95. tanévek folyamán a következők neveztettek ki tanárokká és nyertek magántanári képesítést. Nyilvános rendes tanárokká neveztettek ki : 1869/70. Kovács József (sebészet), 1872/73. Id. Bókái János (gyermek- gyógyászat), 1873/74. Fodor József (közegészségtan és orvosi rendészet), Scheuthauer Gusztáv (kórboncz- és szövettan), Schulek Vilmos (szemészet); 1877/78. Mihalkovics Géza (boncz- tan, fejlődéstan); 1878 79. Kézmárszky „Tivadar (szülészet); 1879/80. Lumnitzer Sándor (sebészet); 1880/81. Tauffer Vilmos (szülészet és nőgyógyászat); 1882/83. Plósz Pál (élet- és kórvegytan), Ajtai K. Sándor (törvényszéki orvostan), Hőgyes Endre (általános kór- és gyógytan); 1888/89. Kétli Károly (bgj& gyógyászat); 1889 90. Bókái Árpád (gyógyszertan), Thantfb^rP Lajos (boncztan és szövettan); 1890/91. Klug Nándor J^jjp/an), A
