Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)
A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt
\ 10 HAZAI ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI'KARA, igazságok főhelyen szerepelnek. Miként valósultak meg ezek a budapesti egyetemen 1867-ig, a következő rövid vázlat meg fogja mutatni. A nagyszombati egyetemen 1770-ben öt orvoskari tanszéket rendszeresítettek, melyekre kilencz tárgy tanítását bízták, mindenik tanárnak 1200 forintot adtak. E fizetésen 1784/85-ben annyi javítás történt, hogy a kar seniora még 200, a proseniora 100 frt fizetés-pótlékot nyert. Az 1806-iki Ratio Educationis elvben kimondotta, hogy az idősebb tanárok fizetés-emelésben részesülnek és az fel is ment 1500 forintig, továbbá behozták a nyugdíj-képességet is tíz évi szolgálat után a fizetés J/3-át, 20 évi szolgálat után annak %-át, 30 évi szolgálat után pedig a teljes fizetést szabván nyugdíjul. 1808/9-ben megállapíttatott, hogy a tanár özvegye nyugdíj gyanánt a fizetés V3-át kapja. Hosszú időn keresztül nem történt semmi változás, míg végre az 1851/52-ik évben a német kormány hozta be legalább elvileg az addigi concursus helyett a meghívás rendszerét, továbbá megállapította, hogy a törzsfizetés 1300 forint legyen és tíz évi szolgálat után 300 írttal emelkedjék egész 1900 írtig. így maradt ez aztán a kiegyezésig. A rendkívüli tanár fizetése 1788/89-ben 600 frt, az adjunctusoké és tanársegédeké 200, 100 forint, a prosektoré 50 frt. 1818/19-ben az adjunctusokat megszüntették és tanársegédeket alkalmaztak 300 frt fizetéssel, lakással és fűtéssel, mely a Bach-korszak alatt 400 forintra emeltetett. A helyettesek a tanári fizetés 50—60%-át kapták. A tanszemélyzet 1848. előtt tanárokból, adjunctusokból és tanársegédekből állott, kik a fennebb említett fizetést kapták, továbbá rendkívüli előadókból, azaz olyan kültagokból, kik a facultásba beléptek és a director és helytartó- tanár engedelmével a leczkekönyvben előadást hirdettek ; ezek nem húztak semmiféle javadalmat, noha a kültagok intézménye 1770-től 1848-ig fennállott, ilyen rendkívüli előadó mindössze öt akadt, azok is csak a 30-as és 40-es évek folyamán. A tanszabadság behozta a magán-docensi intézményt is, mely azonban csak nagy nehezen indult meg az 50-es évek elején, úgy hogy egész a 60-as évek elejéig alig vállalkozott nehány orvosdoctor a docenturára. Csak a 60-as évek elején keletkezett ez irányban élénkebb mozgalom. 1770—1867-ig a budapesti egyetemen a következő tan
