Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Negyedik könyv. Az orvosi karra vonatkozó, jelenleg érvényben álló fontosabb törvények, szabályok és rendeletek - I. Az egyetem és az orvosi kar szervezetére, a tanárokra és tanulókra vonatkozó törvények, szabályok és rendeletek
866 TÖRVÉNYEK, SZABÁLYOK ÉS RENDELETEK. I. Az egyetem és az orvosi kar szervezetére, a tanárokra és tanulókra vonatkozó törvények, szabályok és rendeletek. 1. Az 1848-dik évi XIX. törvényczikk. A magyar egyetemről. 1. §. Az egyetem egyenesen a közoktatásügyi minister hatósága alá helyeztetik. 2. §. Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egyrészről a tanuló- arra nézve, mely tant és melyik tanártól kivánja hallgatni, szabad választást tehessen; más részről, hogy a rendes tanárokon kívül, más jeles egyének is, a ministerium által ideiglenesen megállapítandó, később pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, kimondatik. 3. §. Ezen elvnek az egyetemnél való alkalmazása a közoktatási ministerre- bizatik, tudósítását ez, és egyéb e részben teendők iránt benyújtván. 2. A cs. és k. közoktatásügyi minister 1849. szept. 30. 401 sz. a, rendelete az egyetemi hatóságok szervezetére vonatkozólag. 1. §. Minden egyetem az eddig divott négy osztályra oszlik, mindenike a kar (facultas) nevét viseli és tanítói testület és beiktatott tanulókból áll. 2. §. A karnak tanítói testületé (Lehrercollegium) áll rendes és rendkívüli tanárokból, magántanárokból és szorosabb értelemben vett tanítókból. Rendes tanárok azok, kik kineveztetésöknél ilyenekké nyilváníttattak és- közönségesen fő tantárgyakat képviselnek. Rendkívüli tanárok, kik kinevezésüknél ilyenekké nyilváníttattak. Ezek, úgy mint a rendes tanárok, állandóan vannak alkalmazásban és vagy rendszeresített vagy más tantárgyak előadásával bízatnak meg, melyek képviseltetése kívánatos,, vagv végre kitüntetésül oly egyének is kinevezhetök rendkívüli tanárokul, kik mint magántanárok, erre érdemessé tették magokat. Magántanárok nem az állam által megbízott, hanem általa csak tanítási- engedélylyel ellátott tanítók. Ezen engedélylyel arra jogosíttatnak, hogy az egyetemen nyilvános előadásokat hirdethessenek és tarthassanak. A szó szorosabb értelmében vett tanítók, kik nem valamely tudományt, hanem művészetet vagy ehhez hasonnemü szakbani jártasságot képviselnek. Idetartoznak az éló nyelvek tanítói, amennyiben ezeket nem magasabb tudományos álláspontból, hanem csak gyakorlati használatra tanítják. 3. §. A tanári testület, mint a tanulmányi osztály közvetlen igazgató hatósága, a tanítói testületből (Lehrercollegium) áll elé, és áll: Az összes rendes és rendkívüli lanárokhóh, mely utóbbiaknak száma azonban ne haladja túl a rendes tanárok fele számát. Hogyha e feleszámnál több rendkívüli tanár volna, akkor a több idő óta szolgálatban levők lépnek be.
