Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Negyedik fejezet. Az orvosi kar kezelése alatt álló s egyéb az orvosi kart is illető alapítványok - A) Az orvosi kar kezelése alatt álló alapítványok
824 AZ ORVOSI KAR KEZELÉSE ALATT ÁLLÓ S EGYÉB ALAPÍTVÁNYOK. által jóváhagyott számadások egy példánya felterjesztetik a közoktatásügyi ministeriumhoz, egy példánya marad a dékáni számadási okmánvok mellett, egy példánya betétetik a kari levéltárba. Az 1894/5. tanév bevégeztével jóváhagyott dékáni számadások szerint a kari kezelés alatt álló alapok és azoknak állása a következők voltak : 1. A budapesti egyetem orvoskar! tanártestületének könyvtári és dijfelesleg alapja. Az orvosi kar fennállása óta, valamennyi szigorlati rendszer szerint, egyes szigorlatok, felavatások és a különböző orvosi, gyógyszerészi és bába-oklevelek kiszolgáltatása alkalmával a tanártestületi pénztár számára meghatározott dijak szedetnek be. így fizetett minden jelölt az orvosdoktori felavatásért 18 frtot, a sebész-doktori felavatásért i3 frt 3o krt, a sebész-mesteri II. szigorlat után 6 frtot, a sebész-mesteri oklevél után 3 frtot; fogász-mesteri szigorlat után 3 frtot, a polgári sebészeti I. szigorlat után 3 frtot, polgári sebészeti oklevél után 3 frtot, a szemész-mesteri oklevél, bába-oklevél, gyógyszerész-mesteri oklevél után szintén 3 — 3 frtot pengő pénzben. így fizet jelenleg minden egyetemes orvosdoktor jelölt orvosdoktori elcszigorlata után 5 frtot, egyetemes orvosdoktori felavatásakor pedig 21 frtot a kari pénztár számára. Ez összegek kezdettől fogva arra szolgáltak, hogy azokból a kari adminis- tratio eventualis apróbb szükségletei fedeztettek; miután pedig e szükségletek a jövedelmet fel nem emésztették, a pénzmaradvány, úgy mint a szigorlati dijak, hosszú időkön keresztül egész 1847-ig bizonyos időközökben a szigorlatnál közreműködő és kari rendes tanszékek tanárai között kiosztatott. Balogh Kálmán dékán i884/5-ben összeállította a kar által kezelt alapok történetét. Ebben Írja (1884/5 547 k. sz.), hogy hagyomány utján tudja, hogy 1848-ban Schordann Zsigmond tanár tette azt az indítványt, hogy ezen u. n. eassa neminis az idő szerint el nem osztott összegei, melyek az 1847. szept. 3o.-diki dékáni számadás szerint 100 darab aranyból és kötelezvényekben 5o5 frtból állottak, tökésíttessenek és azoknak kamataiból az orvoskari tanártestület saját tagjai használatára magánkönyvtárt tartson fenn, mely kamatok pótoltassanak azután a kari pénztár fennebb jelzett jövedelmeiből. A tanártestület ez indítványt elfogadta és ez által meg lett vetve az orvoskari tanártestület magán könyvtárának alapja, mely azután úgy ezen jövedelmekből, valamint egyéb adományokból is gyarapodott. Ama szigorlati és felavatási kari jövedelmek pedig azután többé nem oszttattak fel, hanem egy részök folyó apróbb administrativ szükségletek és kisebb segélyezések, más részük pedig a könyvtár szükségleteinek fedezésére fordíttatott, a maradvány pedig tőkésíttetett. iMiután a tánártestületnék oly dekanatusi helyiségei egészen 1884/5-ig nem voltak, a melyekben könyvtárt lehetett volna felállítani és az időközben a kari
