Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - e) Magántanárok

A M1LLEN1UMK0R MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 8 1 9 kísérletek a terhes méhen. M. Orv. Arch. 1892. — Görcsokozó mérgek némely újabb ellenszerei. Orv. Hetil. 1892. — A pental hatásáról. U. o. — Ugyanez németül. Oestr. ung. Vierteljahrschr. f. Zahnheilk. VIII. évf. — A picrotoxin élettani hatá­sáról. M. Orv. Arch. 1892. — Kémiai ellenszer cyanos mérgezésnél. Ugyanott. — Bugát és a gyógyszerészet. Gyógysz. Hetik 1892. — A piscida erythrina kérgének szerkezete. U. o. — A pharmakologia tanítása Ausztriában és Németországban. Orv. Hetik 1892. — Mérges növények. Egészség. 1892. — Újabb adatok a cyanka- lium és kálium hypermanganicum közti kémiai antagonismushoz. M. Orv. Arch. 1893. — A formanilidról. U. o. — Méregnyomok a vizeletben. Közi. az összehas. élet- és kórtan köréből. 1894. — »Kosmetikus szerek«, »Mérgezések kezelése« és »Gyógyfürdők« czimü fejezetek a »Gyógyászat kézikönyvé«-ben. — A »Mérgezések diagnostikája« czimü fejezet a »Klinikai diagnostiká«-ban. Grósz Emil. Született 1865. szeptember 3o.-án Nagyváradon. Orvosi tanul­mányait a budapesti egyetemen végezte, a hol 1887-ben egyetemes orvosdoctorrá avattatott. 1888-ban külföldi tanulmányutat tett. Ugyan­ezen év szeptember i-én az egyetemi szemklinika kötelékébe lépett és itt működik még jelenleg is. Az 1893/4. tanévben a klinikát mint igaz­gató-helyettes vezette. 1894/0-ben a colloquium és próbaelöadás elen­gedésével magántanárrá képesíttetett az elméleti és gyakorlati szem­tükrözés tanából. Előadásait heti 1 órában az egyetemi szemklinikán tartja. Grósf Emil magántanár irodalmi dolgozatai : Jelentés a nagyváradi szemgyógyintézet 5o éves működéséről. 1886. — A sze­mészet külföldön. Szemészet. 1888. — Az orvosi fakultás reformjáról. Budapesti Szemle. 1889. — A vakságról. Egészség. 1889. — A kancsalságról. Egészség. 1889. — Cataracta partialis traumatica. Szemészet. 1889. — Adatok a vakság aetiologiájához. Szemészet. 1889. — Irideremia totalis congenita. Szemészet. 1889. — A keratitis interstitialisról. Szemészet. 1889. — Angol, franczia és amerikai egyetemek. Buda­pesti Szemle. 1890. — Az ablatio retinae gyógykezeléséről. Szemészet. 1890. — Neuritis retrobulbaris luetica gyógyult esete. Szemészet. 1890. — Glioma retinae. Szemészet. 1890. — A trachomáról. Szemészet. 1890. — A színlátásról. Egészség. 1891. — A glaucoma gyógykezeléséről. Szemészet. 1891. — Hirschler J. irodalmi működése. Szemészet. 1891. — A középiskolai reform Francziaországban. Budapesti Szemle. 1892. — Lencsesérülések. Szemészet. 1892. — A cornealis hegbe nőtt iris- böl kiinduló genyes gyuladásról. Szemészet. 1892. — Ov-alaku cornealis homály. Szemészet. 1892. —- A hyalitisről. Szemészet. 1892. — Gyújtó-tokdarab eltávolítása az elülső csarnokból. Szemészet. 1892. — Hemianopia homonyma sinistra. Szemészet. 1892. — Atrophia nervi optici totalis oculi dextri, partialis oculi sinistri, hemianopia temporalis oculi sinistri. Szemészet. 1892. — Üvegtesti vérzésekről. M. Orv. Arch. 52*

Next

/
Thumbnails
Contents