Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - e) Magántanárok

'S 1 0 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK.

Csatáry Ágost magántanár irodalmi dolgozatai :

A strophantus hispidus hatásáról. Orv. Hetil. 1887. — A pilocarpinum muriaticum hatása morbus Brightii-nál. Orv. Hetil. 1888. — Az oedemák kiürülését bevezető vérsürüségi változások. U. o. — Über das Verhältniss der Oedeme zum Haem globingehalt des Blutes. Deutsch. Arch. f. klin. Med. 46. Bd. — A glu- bulinuriáról. Orv. Hetil. 1889 és 1890. — Ugyanez németül. Deutsch. Arch. f. klin. Med. 47. Bd. — A nephritisekröl. Klinikai füzetek. 1891. — Vérzékenység (Haemophilia) és haemoglobinvérüség (Haemoglobinaemia). Belgyógy. kézikönyve. II. köt. 18q5.

Korányi Sándor.

Született Budapesten 1866-ban. Mint orvostanhallgató a budapesti orvosi egyetemet látogatta. Doctorrá 1888-ban avattatott. Az orvosi egyetemen 1884-ben mint boncztani demonstrator, 1887-ben a kórboncz- tani tanszék mellett mint gyakornok, 1889-től kezdve az I. belgyógyászati kórodán mint gyakornok, majd mint második, első és laboratóriumi tanársegéd volt alkalmazva. Ugyanezen tanszék mellé 1895-ben adjunctussá neveztetett ki. 1891/2-ben az állatorvosi akadémián az élettant, szövettant és természettant mint helyettes tanár adta elő. 1893/4-ben az idegrendszer kisérleti és gyakorlati kór- és gyógytanának magántanára lett. 1894. óta a Stefánia-gyermekkórház, 189b. óta a szt. István- kórház rendelő orvosa idegbetegek számára. Előadásait heti 2 órában részint az I. belklinikán, részint a szent István-kórház idegbeteg-osztályán tartja.

Korányi Sándor magántanár irodalmi dolgozatai.

A Jackson-féle epilepsiára vonatkozó kisérleti adatok. Math, és Term. Ért. 1890. — Beiträge zur Physiologie der von der Grosshirnrinde ausgelösten Bewegungen und Krämpfe. Internat, klin. Rundschau. 1890. — Az agykéreg mozgató működésének mechanismusáról. Korányi-féle jubil. dolgoz. — Agybetegségek egy új tünetcsoportja. Orv. Hetil. 1891. — Stroboskopikus vizsgálatok a harántcsíkolt izmon. M. orv. arch. 1892. — Über die Wirkung von Licht und Wärme auf die Haut des Frosches. Centralbl. f. Physiol. 1892. — Zur Physiologie der Harnabsonderung. Centralbl. f. med. Wiss. 1893. — Corticalis epilepsia sajátságos alakja, higanykezelés, gyógyulás. Ennek kapcsán adatok az alexia kérdéséhez. Orv. Hetil. 1893. — Válasz Farkas Jenő »A sebészi beavatkozás kérdése bujakóros agybántal- mak esetében« czímü czikkére. U. o. — Adatok az agyi hüdések tanához. A gerinczagy elörement sértéseinek befolyása az agysértés tüneteire kutyánál. M. orv. arch. 1893. — »Beszédzavarok« és »A központi idegrendszer topikus diagnostikája« czímü fejezetek a Tauszk-féle »Diagnostika kézikönyvé«-ben. i8p3. — A vér és vizelet quantitativ összetétele között fennálló összefüggésről. M. orv. arch. 1894. — Adatok