Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - e) Magántanárok

798 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. rius. 1893. — A borjuk fertőző tüdömellhártyagyuladása és a ragadós tüdőlob, Veterinarius. 1893. — Az állatbiztosítási pályamunkák bírálata. Budapest. 1893. — Das Veterinärwesen in Ungarn. (Dubravszky Róberttel). Budapest. 1889. — A mailéin- diagnosztikai értékéről. (Preisz Hugóval.) Veterinarius. i8g4. — Ugyanaz németül, Deutsche Zeitschrift für Thiermedizin. — Védőoltások a lépfene és a sertésorbáncz ellen. Veterinarius. 1894. — Ugyanaz németül. Monatshefte für prakt. Tierheilkunde, VI. B. — Trichinosis, Actinomykosis és Száj- és körömfájás. »A belgyógyászat kézikönyvéinek I. kötetében. 1894. — A szavatosság az állatkereskedésben. Pályadijjal kitüntetett munka, Budapest, 189?. Nagy 8°, 76 1. — A házi állatok fer­tőző betegségeinek oktana. Budapest, 1888. — Kórboncztani diagnosztika. Útmuta­tással a házi állatok bonczolására. Budapest, 1888. — Útmutatás a vágóhídi hús­szemle teljesítésére. Vágóhídi biztosok részére. 1889. — Leitfaden der Vieh- und Fleischbeschau. Für Schlacht-Kommissäre. Budapest. 1889. — Állatorvosi belgvó- gyászat. I. kötet. Fertőző betegségek. Budapest. 1894. — Állategészségügyi Évkönyv. 1886— 1887-től kezdve évenkint egy kötet. Eddig összesen 8 évfolyam. — Jahres­bericht über das Veterinärwesen in Ungarn. 1889-től kezdve évenkint egy kötet. Eddig összesen 6 évfolyam. — Szerkeszti a »Veterinarius« ez. állatorvosi folyóiratot. 1887- től fogva; az »Összehasonlító közlemények az élet- és kórtan köréből« ez. tudományos folyóiratot 1894-től fogva. Rovatvezetője a »Köztelek« ez. mezőgazda­sági lap állategészségügyi rovatának ; a »Pallas Nagy Lexikona« ez. gyűjtőmunká­nak. Állandó referense a »Centralblatt für Bakteriologie und Parasitenkunde« és a »Jahresbericht über die Leistungen auf dem Gebiete der Thierheilkunde« cz. folyóiratoknak. Munkatársa a »Belgyógyászat kézikönyve« cz. munkának. Róna Sámuel. Született 1837. április i.-én Halason. Orvosi tanulmányait a buda­pesti egyetemen végezte, a hol 1881-ben egyetemes orvosdoctorrá avattatott. Ezután néhány hónapra Bécsbe ment, a hol Kaposi tanár börbeteg-osztályán lett gyakornok. 1882-ben visszatért Budapestre és a szt. Rókus- és szt. István-kórházakban mint segédorvos működött. 1885. végéig, leghuzamosabban a bőr- és bujakóros osztályokon. 1888/9-ben a bőrgyógyászatból és bujakórtanból magántanári képesítést nyert. Rendelő orvosa a »Nyilvános ambulatorium« bujakóros, börbeteg és férfi húgy-ivarszervi osztályának, úgyszintén a fővárosi fiók-kórház­ban újonnan szervezett bujakóros osztálynak. Előadásait heti 3 órában a szt. Rókus-kórház XI. orvosi fiókosztályán (Kún-utcza 4. sz.) tartja. Róna Sámuel magántanár irodalmi dolgozatai : Vasomotoricus tünetek a köztakarón sárgaság tartama alatt. Gyógyászat. 1882. — Csúz után fejlődött csalánkiütés (urticaria) és chorea dimidiata szövetke­zése. Orv. Hetik i883. — Adat a korpázó börlob (pityriasis rubra) tanához. Orv. Hetik i883. — Syphilis gyógyítása formamidum hydrargyratum (higanyformamid)

Next

/
Thumbnails
Contents