Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - e) Magántanárok
kóroktana. Pest, 1873. — A városligeti artézi kút orvosi méltatása. Bpest. 1879. 'Különlenvomat a m. orvosok és term. XX. naggyülésének munkálataiból. — Emlékbeszéd dr. muraközi Rózsay József felett. Akadémiai emlékbeszédék. V. — Szerkesztette dr. Rózsayval az orvosok és természetvizsgálók munkálatait a: XII. nagygyűlésről. Rimaszombat. 1868. Bolyó Károly. Született 1833. október 18.-án Kis-Kun-Szent-Miklóson. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, 1856-ban orvosdoctorrá avattatott. 1837-től 1863-ig Schwartzer magán elmegyógyintézetében Tolt segédorvos. 1863-tól t865-ig Bene-féle ösztöndíjjal külföldön tartózkodott, meglátogatva Európa minden nevezetesebb elmegyógyintézetét. 1866-tól 1868-ig a Rókus-kórház elmebeteg osztályán rendelő orvos volt, 1868-ban pedig a lipótmezei országos tébolyda főorvosává neveztetett ki, mely állásában ma is működik. 1866/7-ben az elme- gyógyászatból magántanári képesítést nyert. 1883 4 óta nem hirdet előadást. Bolyó Károly magántanár irodalmi dolgozatai : A budai magánörülde. Gyógyászat. 1861. —• Tudósítás Schwartzer tr. magán- örüldéjéból. U. o. — Dühöngés. U. o, — Utazási naplótöredékek. Gyógyászat. i8Ó2. — Az örüldébe utasított elmebetegek kórrajzának készítési módja. U. o. — Elmebetegeinket kellő időben küldjük jól szervezett tébolydába. U. o. — Levél Halle-ból. Gyógyászat. 1863. — Ki tulajdonképen elmebeteg? Orv. Hetik, r863. -— Kórképek az elmegyógyászat köréből. Gyógyászat. 1863 és r864. —- Az elmekórosok füli vérdagja. Gyógyászat. 1864. — Kettős alakú vagy kerengő elmekór. Gyógyászat. 1865. — A nvavalya-törősök elmezavara. Orv. Hetik 1865. — A részegesek elmezavara. U. o. — Miként lehetne hazánk szegénysorsú elmebetegeit jutányosán és gyógy- ápolási szempontból czélszerüen elhelyezni. U. o. — Mire kell az orvosnak leginkább figvelni az elmebetegek törvényszéki vizsgálatánál ? M. orv. és term. műnk. 1865. — Az elmebetegek társasélete s ennek erkölcsi gyógyelőnye jól rendezett tébolydák körében. M. orv. és term. műnk. 1868. — Az elmebetegek irmodora és ennek kórisméi, valamint törvényszék-lélektani jelentősége. M. orv. és term. műnk. 1869. — Miként lehetséges az elmebetegségek kifejlődését némileg gátolni? M. ory. és term, műnk. 1870. Hasenfeld Manó. Született 1836-ban. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte s ugyanott nyerte 1860-ban orvos-sebészdoctori, valamint szülészmesteri ókle- Teleit. 1863-ban a magántanári képesítő cselekményeknek egyetemüükön 49* A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 77