Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok
768 A M1LLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. követk. létrejött méhvérdag. Orv. Hetil. 1875. 1., 2., 3. sz. — A méhkutasz áttöltésének egy esete. Orv. Hetik 1875. 7. sz. — Adatok a méh izomrostjainak finomabb boncztanához. Orv. Hetik 1876. 19., 20., 21. sz. — Adatok a petefészek tömlő kiirtásának művi kiviteléhez vékonybél sértéssel szövődött eset kapcsán. Orv. Hetik 1876. 25. sz. — A petefészek idegvégzödéseiröl. Orv. Hetik 1876. 48. sz. — A nem terhes méh helyzetváltozásairól tekintettel kezelésükre. Orv. Hetik 1877. i3., i4. sz. — A nem terhes méh űrbéli szereléséről. Orv. Hetik 1878. 22., 23. sz. _ A méh hüvelyes részének egy ritkább alakja. Orv. Hetik 1880. 22. sz. — A tupelo- szögről. U. o. 1880. 5. sz. — Petefészek tömlő kiirtás egy esete. Orv. Hetik 1880. 6. sz. — Emlékbeszéd Spiegelberg Ottó tanár felett. i883. — Über Jodoform Intoxication nach schwereren Operationen. Verh. d. d. Ges. f. Gynaek. 1886. — Az Erzsébet-kórház nőgyógyászati osztályának kimutatása 1884—1886 végéig. Orv. Hetik 1888. — A méh nyákhártyájának elváltozásai a hüvelyes rész rákos elfajulásánál. Jubiláns dolgozatok. 1891. — Hüvely fibromyoma, fibrosarcoma fasciae praeperitonealis. Orv. Hetik 1893. — A méhnyak és a hüvely mély bemetszéseiről a szülészetben. Orv. Hetik 1893. 16. sz. — Méhenkivüli terhesség hüvelymetszés által gyógyult esete. Orv. Hetik 1893. 49. sz. — Adatok a méhenkivüli terhesség kórisméje és kezeléséhez. Bpest sz.-főváros közkórház, évkönyve. 1894. — Négyszeri hasmetszés egy egyénen. Sebészet. 1894. — A »Diagnotisches Lexicon«-ban (szerk. Bum és Schnierer) több rendbeli nőgyógy. czikkely. — Ugyanilyen a »Bibliothek der ges. mediz. Wissenschaften«-ben. (Szerk. Prof. Dräsche.) 1894. — Semmelveisz lgnácz Fülöp. Egészség. 1894. V. füzet. — Incontinentia urinae esete. Uretro- plastika. Ventrofixatio uteri és castratióval. Budapest székes-főváros közkórházainak évkönyve. 1894. — Referátumok és kisebb czikkelyek a Centralbl. f. Gynaeco- logie és az Egészség folyóiratban. Janny Gyula. Született i842. márczius 3o.-án Székesfehérvárott. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte és ugyanott nyerte el orvosdoctori, sebészdoctori és szülészmesteri okleveleit 1866 és 1867-ben. Az 1867/8. és 1868/9. tanévekben Billroth klinikáján mint mütönövendék volt alkalmazva. Műtői oklevelének elnyerése után magyar állami ösztöndíjjal két éven keresztül külföldi tanulmányúton volt és Berlin, Kiel, Lipcse, Halle, München, Zürich, Bern és London sebklinikáit látogatta. 1871-ben Pesten telepedett le és a m. kir. államvasutaknál nyert orvosi alkalmazást. 1873 végén a tiszti főorvos szaksegédévé választatott meg, s mint ilyen működött 1878-ig, a mikor az üllői-uti barak-kórház sebészeti osztályának vezetését vette át. 1881/2-ben az általános sebészi kór- és gyógytanból a szokásos colloquium és próbaelöadás elengedésével magántanári képesítést nyert, 1895 6-ban pedig a rendkívüli tanári -czimet kapta. Igazgatója a vöröskereszt-egylet »Erzsébet-kórházának«,
