Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok
■750 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. Comptes-rendus et memoires du quatriéme congrés international d’otologie ä Bruxelles. 1888. — Agy tályog és Cholesteatom a dobüregben. A budapesti kir. orvosegyesület évkönyvében. 1889. — A csecsemők hallása. Az országos kisdednevelési kiállításon tartott előadás. Egyetértés. Anyák könyvtára. — A csecsnvujt- vány ürege megnyitásának egy esete. 1890. — A dobüreghurut és tömkelegbán- talom pilocarpin által gyógyult esete. A budapesti kir. orvosegyesület évkönyvében. 1890. — Mentő eljárások fülbántalmaknál. Mentők Lapja. — A fülgyógyászat viszonya az orvosi tudomány többi ágaihoz. A magyar orvosok és természettudósok Nagyváradon tartott vándorgyűlésének munkálatai. 1890. — A csecsnvujtvány üregének megnyitásáról. Gyógyászat. 1890. és a magyar orvosok és természettudósok Nagyváradon tartott vándorgyűlésének munkálatai. — Fülhabarcz ritka esete. A budapesti kir. orvosegyesület évkönyvében. 1891. — Fülnyilás körüli condyloma. A budapesti kir. orvosegyesület évkönyve. 1891. Bőké Gyula tanár tanítványainak irodalmi dolgozatai: Szenes (Schlesinger) Zsigmond részéröí: A dobhártya sérüléseiről. — Bericht über Prof. Böke’s Ambulatorium für Ohrenkranke im Rochusspital. 1885— 1887. Archiv für Ohrenheilkunde. 1886-"—1888. — Az otitis media metastatikus zövódményeiről. Gyógyászat. 1888. — Vali Ernő részéről: A fülkagyló-rák két esete. Gyógyászat. 1890. — Ugyanez németül. Arch. f. Ohrenheilkunde. 1890. — A fülkagyló morphologíai elváltozásai egészséges egyéneknél, elmebetegeknél és idiótáknál. Orv. Hetik 1891. — Versuch der Bildung eines künstlichen Gehörorgans, Arch. f. Ohrenheilkunde. B. XXXIII. — Stiller Bertalan, Született Miskolczon, Borsodmegyében. Orvosi tanulmányait a pesti és bécsi egyetemeken végezte s az elöbbin 1863-ban orvosdoc- torrá, 1864-ben pedig sebészdoctorrá és szülészmesterré avattatott. 1864-töl 1865-ig másodorvos volt a pesti izraelita kórházban, 1874-ben pedig ugyanezen kórház belgyógyászati osztályának főorvosává választatott meg. 1876-tól mint magántanár, 1883-tól pedig mint rendkívüli tanár adja elő főleg gyakorlati irányban a hasbetegségek kór- és gyógytanát heti 3 órában az izraelita kórház 70 ágyra berendezett belgyógyászati osztályán, tanításra felhasználva egyszersmind nevezett kórház nagy járóbeteg-anyagát (évenként körülbelül 4ooo belbeteg). Az i8g5. évben előadási engedélye ki lett terjesztve az egész belgyógyászatra. Stiller Bertalan tanár irodalmi dolgozatai : Ein Fall von Catalepsie. Wiener med. Woch. 1868, — Zur Casuistik der angeborenen Hirnbrüche. Ugyanott. 1870. — Az átterjedési tünetek élet- és kórtani tekintetben. Orv. Hetik 1870. — Adalék a sárgyülem tanához. Ugyanott, 1871.
