Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok
748 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. agyhártyalob és heveny szemcsés gümösödés. Gyógyászat. 1868. — Védhimlöojtás mint biztosíték a himlő ellen. Gyógyászat. 1869. — Az agy vérömlenyes gutája ujjongó öröm következtében. U. o. — A bőrbetegségek természeti rendszere. U. o. — Skerlievo mint magyar tengerparti betegség. U. o. — Az izzag (eczema) fogalma. Gyógyászat. 1870. — Az iblany hatása bujakórban. Gyógyászat. 1872. — Fertőzési orbáncz. U. o. — Az apateleki ásványvizek. U. o. — Elefántbör női ivarrészen. Gyógyászat. 1873. — A keleti cholera gyógyításához. U. o. — A vízmérők közegészségi tekintetben. Allamorvos. 1874. — Az orsz. közegészségi tanácsnak a közegészség rendezéséről indítványozott törvényjavaslatához. U. o. — Czélszerü volna-e közegészségügyi ministeriumot felállítani. U. o. — Budapest legegészségesebb ivóvize. Hasonsz. lapok. 1874. — A vörös dobroc. Gyógyászat. 1875. — A pikkelyeg (psoriasis) isméje és gyógyítása. Gyógyászat. 1875. — A kemény agy hártya és agy- velő idült lobjának újabb tünetei. U. o. — A szív-bellob oktana. Gyógyászat. 1877. — A chrysophan-sav gyógyhatása váltóláz, mocsárlázi pir, izzag és pikkelysömör ellen. 'Gyógyászat. 1878. — Tenyészidegi oldalhüdés (hemiplegia sympathica). Gyógyászat. 1879. — A keleti mirigyvész tárgyában. U. o. — Az iblany a bujakórnak biztos és ártalom nélküli gyógyszere. Gyógyászat. 1888. — Szabad-e nedves lakásba hur- czolkodni. Gyógyászat. 1889. Bőke Gyula. Született Tatán, i832-ben. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, a hol 1858-ban orvosdoctorrá avattatott. Ezután két éven át a bécsi »Allgemeines Krankenhaus« különböző osztályain szolgált, 1860-ban pedig a fülgyógyászat tanulmányozására Würzburgba ment. A következő évben Pesten telepedett le mint fülorvos. 1862 óta a szt. Rókus- kórházban levő fülbetegek gyógyítását látta el, 1868-ban pedig ugyanezen kórház rendelő orvosa lett. 1867/8-ban a fülgyógyászat magántanára lett, 1878 /9-ben pedig a rendkívüli tanári czimet kapta, s mint ilyen az elméleti és gyakorlati fülgyógyászatot adja elő heti 2—5 órában a Rókus-kórház fülbeteg-osztályán, hol évenként körülbelül 3oo fekvő és 1600 járó beteg kezeltetik. Rendelő fülorvosa a gyermek-kórháznak 1869 óta. A budapesti orvosi kör elnöke, a magyar fül- és gégeorvosok egyesületének alelnöke, a »Société frangaise d’otologie« rendes tagja. Böke Gyula tanár irodalmi dolgozatai: Himlő folytán fejlődött őrjöngés. Orv. Hetil. 1861. — Die Reise der österr. Fregatte Novara um die Erde. Orv. Hetil. 1862. — Untersuchungen überden const. Mercurialismus. Orv. Hetil. 1862. — Észrevételek a fülzsirdugaszokról. Orv. Hetil. 1862. — A külhangvezeték boncztanilag alkalmazott leírása és az oda jutott idegen testek eltávolítása. Orv. Hetil. 1862. — Viszonzás Politzer A. a fülzsirdugaszokra ■vonatkozó védelmére. Orv. Hetil. 1862. — A fül életrendtana és a süketnémaság
