Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Nyilvános rendkivüli tanárok
744 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. betegségeiről« czimü munkájának magyarra fordítása. 1889. — Hysteriás látótér éber és hypnotikus állapotban. Orv. Hetik 1890. — Mentő-eljárások elme- és idegkórtani megbetegedésekben. Mentők Lapja. 1890. — Az elmekór- és gyógy tan haladása. Gyógyászat. 1890. — Das hysterische Gesichtsfeld im wachen und hypnotischen Zustande. 1890. — Az idegesség szerepe a társadalomban. 1890. — Törvényszéki elmekórtani casuistika. Orv. Hetik 1890/91. — Az elmekórtan haladása. Gyógyászat. 1891. — A hysteriás elmezavarról. Orv. Hetik 1891. — Úti jegyzetek (a külföldi tébolydákról). Orv. Hetik 1891. — Az elmebeli állapotok megfigyelésénél szem előtt tartandó főbb iránypontok. 1891. — A degenerativ tünetek jelentősége a bünösségi hajlamnál. Gyógyászat. 1891. — A környéki ingerek befolyása az érzékcsalódásokra. Orv. Hetik 1892. — Az elmekórtan haladása. Gyógyászat. 1892. — A paralysis progressiva kezdeti tüneteiről. Orv. Hetik 1892. — Az elmebetegség társadalmi szempontból. 1892. — Tébolyodottság. Gyilkosság kísérlete. 18g3. — A perlekedő tébolyodottságrók i8g3. — Das hysterische Irresein. 1893. — Hüdéses elmezavar. Lopás. 1893. — Az epilepsiások beszámítási képességéről. 1893. — A kényszerképzetekröl mint a rendellenes cselekedetek motívumairól. i8g3. — Az elmekórtan haladása. Gyógyászat. 1893. — Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. i8g4. — Az izombeidegzési rendellenességek elmebetegeknél. Gvógyászat. i8g4. — A bűncselekményt elkövetett elmebetegek és elmebeteg fegyenczek elhelyezéséről. 1895. — Az elmekórtan haladása. Gyógyászat. 1895. — Okirathamisítás, hamis vád és önvád pathologikus alapon. 1895. Jendrássik Ernő. Született 1858. junius 7.-én Kolozsvárott. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, a hol 1880-ban egyetemes orvosdoc- torrá avattatott. Ezután Wagner tanár klinikáján nyert alkalmazást, majd egy évet külföldön (főleg Párisban Charcot-nál) töltött s visszatérve 1884-től 1887-ig mint tanársegéd működött Wagner tanár klinikáján. 1886/7-ben az idegkórtanból magántanár lett, 1893. szeptember i.-től pedig az idegkórtan nyilvános rendkívüli tanárává neveztetett ki. Mint ilyen heti 5 órában tart előadást (idegkórtan 3 óra, idegkórtani ambulatorium 2 óra) és pedig a II. belklinika tantermében. A tanítás anyagául az ugyanezen klinikán az intézeti igazgató-tanár által átengedett i4 ágyon fekvő idegbajosok, továbbá a klinikán fekvő más idegbetegek, nemkülönben a Jendrássik tanár által vezetett idegkórtani ambulatorium betegei s végül a budapesti Irgalmas-kórház elme- és belső-beteg osztályán ápolt idegbajosok szolgálnak. E mellett felhasználja előadásain gazdag mikroskopi gyűjteményét, fotográfiáit és eredeti rajzait. Ezenkívül főorvosa az Irgalmas-rend budapesti kórháza belsőbajosok és elmebajosok osztályainak. A »Société anatomique« levelező
