Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - b) Az orvosi karon működő rendes tanárok a bölcsészeti karból
A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 735 Beobachtungen über Kerntheilungen. Bpest. 1885. Math.-naturw. Bér. aus Ungarn. — A magvak csírázásáról. Emlékkönyv a kir. m. Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. Bpest. 1892. — A mag szerkezete és a csira keletkezése. Természettudományi Közlöny. XVIII. Pótfüzet. 1892. Báró Eötvös Loránd. Született i848. julius 27.-én Pesten. Egyetemi tanulmányait Pesten kezdette, a hol két évig a jog- és államtudományokat hallgatta. 1867-ben külföldi egyetemeken folytatta tanulmányait, hol már határozottan a természettudományokban képezte magát; legtöbb időt Heidelbergben töltött. 1870-ben visszatért Pestre és már a következő évben magántanári képesítést nyert, 1872-ben pedig rendes tanár lett. A kísérleti physika tanításával 1875-ben bízatott meg. Az akadémia, melynek 1889. óta elnöke, 1873-ban levelező-, 1883-ban pedig rendes tagjává választotta. 1894 junius g.-étől 1895. január elejéig vallás- és közoktatásügyi minister volt. 1896. február végén a kísérleti természet- tan tanárává újra kineveztetett. Eötvös Loránd. báró tanár irodalmi dolgozatai : A rezgési elméletből következő hatás törvényéről. Bpest. 1871. Akadémiai Értesítő. V. — A rezgések intensitása, tekintettel a rezgési forrásnak és az észlelőnek mozgására. U. ott, 1874. Értekezés a mathem. tud. köréből. III. 4. sz. Németül : Poggendorff, Annalen der Physik und Chemie. CLII. — Népszerű tudományos előadások, Helmholtz Hermann után ford. Előszóval b. Eötvös L.-tól Jendrássik Jenövei együtt. A kir. m. Term. Társulat könyvkiadó-vállalata. VI. — A távolba hatás kérdéséről. 1878. M. T. Akadémia Évkönyve. XVI. 1. — Vizsgálatok a gravitatió jelenségeinek köréből. 1888. Mathem és Term. Tud. Értesítő. VII. 2. 3. — Rectori székfoglaló beszéd 1891. szept. i5. 1891. — A physika tanításáról az egyetemen. 1892. Az egyetemi ünnepen 1892. máj. i3. — Munkálatai a Vasárnapi Újságban: 1869. A skarisorai jégbarlang; a Természettudományi Közlönyben : 1871. Doppler elve és alkalmazása a hang- és fénytanban. Az éjszaki fény színképéről. A fluorescentia tanának egy törvényéről. Indítvány országos érdekű kutatások eszközlésére; 1872. A nap physikai alkatáról. Van-e a holdnak befolyása az időjárásra. Újabb Bunsen-féle galvánelemek. A viz színéről. A chlorophyll ter- mészettani szempontból; 1873. A fényiró sugarak elnyeletése a nap légkörében. A fény kettős törése. A folyadékok összetartása. Hydraulikus légszivattyú. Villanyszikra némely hatása. A capillaritas elméletéről. Az égi testek látszólagos alakjáról. Fénymérő a relieférzetre alapítva; 1881. A cseppekröl; az Akad. Értesítőben: 1871. A rezgési elméletből következő távolbani hatás törvényéről; 1874. A rezgések intensitása; 1885. A folyadékok felületi feszültségének összefüggéséről a kritikus hőmérséklettel, székfoglaló; 1888. Vizsgálatok a gravitatió jelenségeinek körében: 1889. Jelentés a Szent-Gellérthegy vonzó erejére vonatkozólag. Elnöki székfoglaló
