Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - b) Az orvosi karon működő rendes tanárok a bölcsészeti karból
A M1LLENIUMK0R MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 727 tágító. Orv. Hetil. 1876. — Adat a gégeszemölcsdagok kór- és gyógytanához. Orv. Hetik 1880. — Beitrag zur Pathologie und Therapie des Larynxpapilloms. Berliner Klin. Wochenschr. 1880. — A gégebetegségek története. Füzet. Nagy 8-adrét, 68 1. Budapest. 1887. — Állatokon tett újabb kísérletek a nervus accessorius Willisi-nek a gége beidegzésére vonatkozó működéséről. Magyar Orv. Arch. i8p3. — Ugyanaz németül. — A sokszoros gégeszemölcsdagok operálásához. Orv. Hetil. i8g4. — Ugyanaz németül. — Megemlékezés Czermákról. Orv. Hetil. 1896. — Zur Pathologie und Theraphie der Kothfisteln und der sie bedingenden Krankheiten. Wiener med. Presse. i864. — Sebészi mütéttan. Nagy 8-adrét. 421 lap. Számos fametszet. 1867. Pest. — A fővárosi barakkórház sebészeti osztályának 1874. deczember 1 -töl 1876. deczember i-ig kimutatása. Orv. Hetil. 1877. — Ugyanez megjelent önálló füzetben németül is. — Újabb mód a szájpad-garatösszenövések műtevésére. Orv. Hetil. 1877. — Organtin-kemnye mint új contentiv kötés Orv. Hetil. 1879. — Organtin- Stärke als Contentiv-Verband. Centralblatt für Chirurgie. 1879. — A Sayr-féle mellvéd-kötés és annak módosítása. Orv. Hetil. 1879. — Emlékbeszéd Kovács Sebestyén Endre felett. Füzet. Nagy 8-adrét. 17 lap. 1879. — Hasbélsipoly sikeres műtété hasmetszéssel és bélcsonkolással. Orv. Hetil. 1880. — Sebészeti adatok. Orv. Hetil. 1881. — Sebészeti adatok. Orv. Hetil. 1882. — Chirurgische Beiträge. Füzet. Nagy 8-adrét. 127 lap. Számos fametszettel, 2 grafikai és egy színes könyomatű táblával. Stuttgart. 1882. Enke Ferdinánd kiadása. — Agytályogokról. Orv. Hetil. 1882. — Lékelésröl horpadás miatt gyógyult eset kapcsán. Orv. Hetil. 1883. — Évi jelentés a szt. Rókus-kórház II. jebészeti és gégészeti osztályairól. Orv. Hetil. i884. — Agy- sértésekről. Orv. Hetil. 1885. — A genymellnek újabb kezelési módja. Orv. Hetil. 1885. — A genu valgum műtéti módjairól. Orv. Hetil. 1885. — Adatok a húgycsö- hasadéknak és a húgyhólyag-kitüremlésnek mütevéséhez. Orv. Hetil. 1886. — Agytályogokról különös tekintettel azok kezelésére. Orv. Hetil. 1886. — Sebészeti adatok. Külön füzet. 8-adrét. 1886. — Agysebészeti adatok. 1887. — A traumaticus Jackson-féle epilepsia sebészi kezelése. 1888. — Újabb adatok a Jackson-féle traumaticus epilepsia kezeléséhez. Orv. Hetil. 1889. — Beitrag zur Hirnchirurgie. Monographie. Számos fametszettel. 1889. Stuttgart. Ferdinand Enke. — Újabb haladások az agysebészet terén. 1890. — A gégetükrözés technikája és statisztikája. 1891. Kézirat. A m. kir. honvédelmi minisztérium birtokában. — A tábori sebészet. I. füzet. A fej és nyak tábori sebészete. Kézirat. A m. kir. honvédelmi minisztérium birtokában. 1892. — A tábori mütösebészet. Kézirat. i8g3. — A háromosztatú ideg zsábájának operálása sikeresen mütett esetek kapcsán. Orv. Hetil. 1893. — A trepanatio a tábori sebészetben. Előadás az egészségügyi kongresszus alkalmából. 1894. — Zur operativen Behandlung der Trigeminus-Neuralgien. 1895/96. b) A\ orvosi karon működő rendes tanárok a bölcsészeti karból. Margó Tivadar.* Született 1816. márczius 5.-én Budapesten. Részint a pesti, részint a bécsi egyetemen végzett philosophiai, természettudományi és orvosi tanulmányai után 1834-ben bölcsészetdoctorrá (Pesten,), i84o-ben Elhunyt 1896. szeptember hó 5.-én.
