Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - a) Rendes tanárok
főorvosává is. Ugyanekkor visszalépett a fővárosi bacteriologiai intézet vezetésétől és az igazságügyi orvosi tanácstól is, melynek megalapítása óta tagja volt. Rendkívüli tagja az országos közegészségügyi tanácsnak, üléselnöke a budapesti kir. orvos-egyletnek (melynek 6 éven át titkára volt), választmányi tagja a természettudmányi társulatnak és levelező tagja több külföldi tudós-társaságnak. Pertik Ottó tanár irodalmi dolgozatai: A dysphagia lusoria boncztani okairól. Orv. Hetik 1879. — Ueber Dysphagia lusoria. Pester med. chir. Presse. 1880. — Párisi szövettani levelek. Orv. Hetik 1879/80. — Myelin és idegvelö. Magy. tud. akad. értekezések. X. kötet. — Mvelin und Nervenmark. Arch, für mikr. Anatomie. 1881. XIX. kötet és Centralbl. f. d. med. Wiss. 1881. — Uj gurdély az orr-garatürben. Orv. Hetik 1883. — Neues Divertikel des Nasenrachenraums. Virchow’s Archiv. g4. kötet. — Tárczalevelek a német orvosok baden-badeni nagygyűléséről. Orv. Hetik 1881, — A zsiremboliáról. Orv. Hetik i884. (1888-ban az »Orvosi Hetilap-dij«-at nyert dolgozat.) — Néhány bíráló szó a pneumococcusról. Orv. Hetik j 884. — Az aktinomykosisról egy eset kapcsán embernél. Orv. Hetik i884. — Tárczalevelek a német orvosok freiburgi nagygyűléséről. Orv. Hetik i884. — De Bary mykologiájáról. Orv. Hetik i884. — Adatok az epehólyag és nagy epevezetékek elsődleges rákjának kór- és oktanához. Orv. Hetik i884. — Vizsgálatok az aktinomykosisról. Orv. Hetik 1885. — Hagymáz körül szerzett kórboncztani tapasztalatok. Orv. Hetik 1885. — Osteoplastikus multiplex carcinosis primär mamma-scirrhus után. Orv. Hetik 1885. — Rákosán elfajult parovarialis-tömlöröl. Orv. Hetik 1886. — Elsődleges epehólyag-rákról. Orv. Hetik 1886. — A méhrák fájdalmasságának egyik boncztani okáról. Orv. Hetilap. 1886. — Uj adat a gyomortágulások kóroktanához. Orv. Hetik 1886. — Beitrag zur Lehre der Magenerweiterungen. Virchow’s Archiv. ii4. kötet. — Ureteritis et pyelitis chronica cystica polyposa. Orv. Hetik 1887. — Méhenkivüli terhességről. Orv. Hetik 1887. — Az osteomyelitis infectiosa diffusa primariárók Orv. Hetik 1887. — Aneurysma dissecans. Orv. Hetik 1887. — Az agytálvogokról. Orv. Hetik 1887. — Ovarium dermoid rákos elfajulása. Orv. Hetik 1888. — A vesetok elsődleges lipo- gén sarcomája. Orv. Hetik 1888. — A vesék tömlős elfajulásáról. Orv. Hetik 1888. — Aneurysma cordis chronicum bicameratum. Orv. Hetik 1888. — A multiplex myelo- mákról. Orv. Hetik és Pester med. chir. Presse. 1888. — Intussusceptio ileo-colica. Orv. Hetik 1889. — Az osteoid chondroma kórszövettani szerkezetéről. Orv. Hetik 1889. — Az emberi hashártyának idegen testek okozta gümökórjárók Orv. HetiL 1889. — Jelentés a tiszti főorvos úrnak az 1889-diki hagymázról. — Elsődleges osteomyelitis infectiosa esetei. Gyógyászat. 1889. — Neurofibroma multiplex esetéről. Orv. Hetik 1891. — Titkári jelentés a budapesti kir. orvosegyesület 1891. évi működéséről. Orvosegyl. évkönyvében. — Titkári jelentés a budapesti kir. orvosegyesület 1892. évi működéséről. Orvosegyl. évkönyvében. — Jelentés a cholera- járvány alatt tett bakteriológiai vizsgálatok eredményeiről. 1893. — Vizsgálatok a szénsav hatásáról a tejnek conserválására. Orv. Hetik i8g3. — Cholera-vibriók a vízben. Orv. Hetik 1893. — Nagyszámú czikk a Pallas-Lexiconban. — Vízvizsgálati jelentés a tiszti főorvos úrnak. 1893. — Ritkább kórboncztani leletek. Közkórházi A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK.
