Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
MÁSODIK SEBKLINIKA. 655 2. Ezért a v. és k. minister évente 2000 frtnyi bért fizet Budapest főváros közönségének félévi elöleges részletekben. 3. A tanítási czélokra szükséges eszközök, készülékek, műszerek, köt- és gyógyszereknek a sebészeti kórodán elhasznált többlete czimén a v. és k. minister a kórházi első és második sebészeti osztálynál szükséges ilynemű szerek közötti költségkülönbözet fejében évenkint 1000 frtnyi átalányösszeget fizet félévi utólagos részletekben Budapest főváros közönségének. - • ■ r 4. A második sebészeti kóroda tanára közvetlenül a m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi ministerium alatt áll. A sebészeti főorvosi állás betöltetlenül fenntar- tatik, de sem a tanár, sem a mellette működő al- és segédorvosok a fővárostól semminemű illetményt nem élveznek. 5. A kórházi alapszabályoknak a kórház belső kezelésére vonatkozó intézkedései és a kórházi rend a klinikai osztályra is kiterjednek, s ennek értelmében a klinikai személyzetben beálló változtatásokról a kórházi igazgatóság utján a fővárosi hatóság értesítendő. Ezen szerződés 1892. január 12.-én kelt fővárosi közgyűlési határozattal, melyet a v. és k. minister 4008/1892. számú rendeletével helybenhagyott, 1891. évi julius i-töl 1896. évi junius 3o-ig terjedő 5 évre meghosszabbíttatott és végre a fővárosi törvényhatóság közgyűlésén 1895. szept. 25.-én kelt ioo4. számú határozattal, melyet a v. és k. minister 55,589/1895. számú rendelete helybenhagyott, 1896. évi julius i-töl a Rókus-közkórház fennállásának tartamára meghosszabbíttatott. Az ily módon elhelyezett második sebészeti kóroda működését már 1880. évi szeptemberben megkezdette ugyan, de a szükséges átalakítások (tanterem átalakítása, berendezése stb.) több időt vevén igénybe, a tanítás tulajdonképen csak egy évvel később — 1881/2-iki tanév kezdetétől fogva — indult meg klinikai rendszeres módon. Az addig szolgálatban volt osztályos al- és segédorvos egyetemi tanársegédekké neveztettek ki, a kóroda mellé 4 rendes és 4 rendkívüli mütőnövendéki állás rendszeresíttetett, s a kóroda apróbb kiadásainak fedezésére 5oo frtnyi, illetve a mütöintézet számára rendelt i5o frttal együtt 65o frtnyi évi átalány rendszeresíttetett. Végre i884. évben 3ooo frtnyi összeget utalványozott a v. és k. minister a koródának sebészeti műszerek beszerzése czéljából. A második számú sebészeti klinikum első tanára és igazgatója dr. Lutn- nic\er Sándor (1880—1892) volt. Tanári működésében főleg azon páratlan szorgalom és lelkiismeretesség által tűnt ki, melylyel hivatása kötelességeit teljesítette. Mindhaláláig a sebészet rohamos haladását szemmel kisérte és klinikáján a legmodernebb felfogásokat és eljárásokat törekedett meghonosítani nemcsak előadásai és gyakorlata által, hanem irodalmi működése által is. Müvei bár nem úttörők, de mindig a kor színvonalán állók s nagyrészük az újabb sebészeti vívmányoknak hazánkban való meghonosításához lényegesen
