Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTANI INTÉZET. 633: temethetnék, pietásban pedig gazdagabbak, semmint a hullát »gratis«-ba hagynák, s igy a felek ezen többsége szaporítja gondját az intézetnek, mely a temetésekre se berendezve, se felszerelve nincsen. 5. A törvényszéki orvostani intézet leírása. Az intézet a jelenlegi igazgató tanár építési programmja és útmutatásai s az építés művezetésével megbízott Hauszmann Alajos műegyetemi tanár tervei alapján készült. A tervezésnél két föczél lebegett a tervezők szemei előtt, u. m. a törvényszéki orvostan elméleti és gyakorlati tanításának, szakemberek képzésének és a szakbeli tudományos buvárlatnak lehető széles mederben való fejleszthetése és az igazságügyi, illetve rendőri szolgálati érdekek telhető előmozdítása ; nem hagyván figyelmen kívül azt sem, hogy a rohamos fejlödésü fővárosban a Morgue- intézmény hiányából származó szükségletet is legalább ideiglenesen szolgálhassa.. E két föczél az épület belső beosztásában, valamint annak külső elrendezésében is kifejezésre jutott, a mint az az alábbi leirásból és tervrajzokból látható. Az intézet az üllöi-uton a többi orvoskari épület és több kórház egyenes vonalában, azok között a középen, tehát orvosiakban a legfrequentáltabb helyen,, a ferenczvárosi oldalon, szemben az előbbi időkben beépíthetlennek vélt egyetemi íüvészkerttel fekszik, s elhelyezésénél különös tekintet volt nemcsak az orvosi intézetekhez, hanem a köz- és hivatalos hiedelem szerint a régi sóház-telken építendő törvényszék és a főkapitányság épületéhez való közelségre; a melyek azonban azóta — sajnos — a főváros ellenkező végén, egy óra járásnyira települtek meg. Az épület minden oldalról szabadon, kert közepén áll; az utcza felöl 46 öl homlokzaton kovácsolt vasrács kerítéssel, s ezen három bejárattal. A város felöl eső nyugoti rácskapu az intézetben lakó igazgató-tanár udvarára vezet; a középső rácskapu szemben a boltozatos épületi főkapuval, a hallgatóság és az intézetben megforduló hatósági közegek és felek bejáratául szolgál; a harmadik, kifelé eső keleti rácskapun át történik ideiglenesen — a mig a Szvetenay vagy a tüzoltó-utcza felé kijárás szereztetik — a hulla-szállítás. A főhomlokzat és a rácskapu között 9 méter széles élőkért terül el. A középső kapun belépve, a földtöltésen emelt épülethez 8 lépcsőfokon keramittal burkolt terjedelmes terraszra jutni, melytől jobbra-balra a házat keramit járda futja körül.. Az épület egy középső kiszökelléssel ellátott hosszabb, három-szintes föhom- lokzati részből és egy rövidebb, középen amphitheatralis kiszökelléssel biró kétszintes hátsó homlokzati részből áll, melyeket egymással négyszögben folyosóktól övezett főlépcső, két udvar, s jobbról és balról egy-egy átjáró szoba köt össze; úgy hogy az épület két olyan négyszögü épület összealkotásából látszik lenni, melyeket egymástól elül a főkapu elválaszt, hátul pedig az előadási bonczterem és a hullacsarnok egyesít; ezen alkotásnál fogva minden helyiség ablaka köröskörül kertre nyílik, s két ellentétes oldalon szellözödik. A kiképzés: kétszínű burkoló
