Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
610 ELSŐ KÓRBONCZTANI TANSZÉK. 2. A tanszéken előzőleg működött tanárok munkálkodása. A kórboncztani tanszék első képviselője, megalapítója dr. Arányi Lajos (Lostainer) volt. Ha végig tekintünk e fejezet első soraiban jelzett nehézségeken, melyekkel Arányi tanárnak küzdenie kellett, mig a kórboncztani tanszék utóvégre mintegy húsz esztendő múlva rendes tanszékké lett (1861), külön tanársegédet (1862), külön szolgát (1868) kapott és egy szerény 3 szobából álló dolgozdával el lett látva ; ha hozzá teszszük még azt is, hogy hullaanyagát sok utánjárással innen-onnan kellett összeszednie, mig végre a városi szt. Rókus-kórház tűrt vendége lett : úgy őszinte tisztelettel leszünk azon férfi iránt, ki szívós kitartással, lelkesedéssel és nagy ideálizmussal a kórboncztant oly felette kedvezőtlen külső viszonyok között hazánkba átültette és meghonosította. Fáradhatlan szorgalommal végzett sok ezer bonczolataiból 35oo számra menő rendezett kórboncztani múzeumot alapított és gyakorlati irányú tanítása által nemcsak hallgatóival kedveltette meg a tárgyat, hanem a hazai orvosok között is terjesztette, részint magánleczkék és előadások, részint az által, hogy a m. kir. budapesti orvosegyesületben és a magyar orvostermészet vizsgálók vándorgyűlésein hirdette szóval és Írással. O tanító volt a szó legnemesebb értelmében, ki szerette hivatását, szerette tantárgyát és szerette tanítványait, kik benne a legjobb barátjukat tisztelték. E szeretetének kifejezést adott az által is, hogy akkor, midőn tanszékétől megvált 1874-ben, 3ooo frtnyi alapítványt tett, melynek kamataiból a legjobban fogalmazott bonczjegyzökönyv és a legsikerültebb kórszövettani készítmény szerzőjét jutalmazzák. Tanítási kedve arra is ösztönözte, hogy tárgya mellett a jogászoknak a törvényszéki orvostant, a papnövendékeknek a medicina pastoralist előadja és ezen felül szóval és Írásban buzgólkodjék az életmentési ügy körül. Iskolát nem alapított s nem alapíthatott, mert azt az akkori mostoha viszo- nvok között a kellő vizsgálati anyag és segédeszközök hiányában s tegyük hozzá az egyetemi tanulmányi rendszer mellett nálánál még nagyobb lángelmék sem tehették. Dr. Scheuthauer Gusztáv működését a budapesti egyetemen 1870-ben, még nyelvi akadályokkal is küzdve, a Bécsböl magával hozott górcsövi készítménygyüj- teményével kezdte meg, mely ép- és kórszövettani metszeteken kívül különösen sok parasita praeparatumot foglalt magában és nagy készültségi! előadásaival megvetette a budapesti egyetemen a kórszövettan tanításának alapját. Már 1871-ben a Rókus-közkórház boncznok-föorvosává választatott meg s igy bőséges hullaanyaghoz jutott és 1874-ben Arányi Lajos tanár nyugdíjaztatása után a kórboncztan nv. r. tanárává lett előléptetve, mely minőségben tanította az elméleti és gyakorlati kórboncztant, valamint a kórszövettant, hirtelen bekövetkezett haláláig, 1894-ig. Elméleti előadásai kimerítők voltak és mindenkor a modern színvonalon állottak. Minden órájára lelkiismeretesen készült és nem volt szakmájának oly
