Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta

EGYETEMI RENDSZER 1867 UTÁN. VOLT KÜLTAGOK MOZGALMA. EGYETEMI TÖRVÉNY. 33

fejlettek az illető előadások megértésére; minden hallgatott tárgy után leczkepénzt fizetnek. A karok tanulmányi fegyelmi rendjét és a leczke- pénzfizetés módját, a leczkepénz-mentességet külön szabályzat rendezi, melyet i85o-ben adtak ki. A magántanári habilitatióra a bécsi oktatásügyi ministerium által i848 deczember ig.-éröl kiadott rendelet csak i857/58-ban közöltetett a karral, mely szabályzat irányadó maradt a kiegyezés utánig. A magyar provisorium 1862-ben közölte az orvosi karral az egyetemi hatóságok ügyrendtartásának szabályzatát.

Az egyetem és az orvosi kar ilyetén szervezete lényegében véve megmaradt 1867 után is és így áll fenn a rendszer keretén belül kisebb- nagyobb változtatással máig is.

Az 1848-dik év előtti kültagok még egyszer megkisérlctték a visszaállítást sürgetni. A vallás- és közoktatásügyi ministerium, engedve a sürgetésnek, az államtitkár elnöklete alatt a régi orvosi karnak Budapesten levő tagjait és a tanárokat közös értekezletre hívta össze, mely az ügynek további kifejtésére négy tanárból és kültagból álló vegyes bizottságot küldött ki. Megegyezésre azonban nem jutottak. Mindenik fél a maga véleményét a ministeriumhoz felterjesztette. Ez azóta ad acta tétetett. És miután a volt külső tagok már mind kihaltak és a kültagok nyűgétől már a bécsi és prágai egyetemek is azóta (1873) teljesen megszabadultak, remélhető, hogy mint teljesen idejét múlta kérdés többé elő sem fog kerülni.

A hetvenes évek folyamán szóba jött egy főtanodai törvényjavaslat készítése a közoktatásügyi ministeriumban. A javaslat leküldetett a karokhoz véleményes jelentéstételre. Ezek alapján be is nyújtotta a minister átalakított törvényjavaslatát a törvényhozáshoz, de az parlamenti tárgyalás alá még nem került. E javaslatban a tanítás és tanulás szabadságának elve szintén fenn van tartva.

Az 1849-diki rendszer keretében több kisebb-nagyobb módosítások jöttek létre. Ezek a következők.

Rendelet küldetett le a karokhoz, a magántanároknak nyilv. rk. tanárrá ajánlás módjára (1867/68. és 1890/91.). Elrendeltetett, hogy a rendszeresített, kinevezett ny. rk. tanár a testületi ülésekbe a többi rk. tanár előtt behívandó (1876/77.); hogy a fizetéses rk. tanároknak úgy

3