Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban

ELSŐ SZÜLÉSZETI ÉS NŐBETEG KLINIKA.

605

korlati tanítást, melyhez még a szülészeti mütételek megmagyarázása fantomon hozzájárul.

Úgy a szülészeti, mint a gynäkologikus anyagnak évröl-évre mutatkozó gyarapodása, s ennek folytán az operativ eseteknek tömegesebb jelentkezése, valamint az a körülmény, hogy az uj szigorlati rend a gynakologiát is belévonja a szigorlatok keretébe, úgyszintén a mindinkább uralkodásra vergődő, az asepsisre vonatkozó igények, mindezek csakhamar nyilvánvalóvá tették, hogy az eddigi ideiglenes intézet, melyben hely szűke miatt nem egyszer földre kell fektetni a gyermekágyasokat, elégtelen és czélszerütlen ; s az e miatt ismételve tett előterjesztések végre

azt eredményezték, hogy a törvényhozás gróf Csáky Albin minister indítványára uj intézet építését engedélyezte. Az építkezési terület a mai intézet helye, úgy a Baross-, mint a Mária-utcza felé tetemesen megnagyobbítva. A terveket a nevezett minister megbízásából Kiss István műépítész és műegyetemi magántanár készítette, dr. Wlassics Gyula minister némi megszorítással elfogadta, rendelete alapján az építkezés i8g5. okt. 5.-én tényleg meg is kezdődött, s a téli hideg beálltáig annyira haladt, hogy az épület két szárnyának alapozása teljesen elkészült. Az építkezési terv szerint e két szárny, melyet az udvar felé tágas folyosó köt össze, 1897 nyarán elkészül, mire az intézet belé költözik, hogy nyomban reá a most használatban