Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban

ELSŐ SZÜLÉSZETI ÉS NŐBETEG ' KLINIKA*

60&

a mint hogy ö volt az, a ki 1863. jun. 22.-én intézetében az első ovariotomiát végezte. ; •/

Semmelweis utóda, Diescher János (1865—1874) az intézetnek három szobával való megnagyobbítását eszközölte ki, mi által a gyermekágyi osztály egy másik bejárást nyert, úgy hogy egy része el volt különíthető. De még e megna- gyobbítás mellett is az intézet hiányossága és elégtelensége napról-napra érezhetőbbé lett, kivált a midőn a hetvenes évek közepén a gyakorlati szigorlati rendszer életbe lépett, s a hallgatók behatóbban voltak kénytelenek a szülészet gyakorlásával foglalkozni. Ez okból Trefort minister az intézet számára a Mária-utcza 3i. számú

emeletes sarokházat kibérelte, később megvette, s a szükséges átalakítások kivitele után a fent nevezett vezetése alatt álló intézet 1879 őszén uj hajlékába és saját házába költözhetett át. Ez uj intézet földszintje egyfelől a tágas tantermet és a szülöhelyiséget foglalja magába, másik felében rendelési helyiségek vannak járó betegek számára, mütételi szoba és 10—12 ágyas osztály nőbetegek felvételére. Az emeletnek hat szobájában 3o—34 ágyra berendezett gyermekágyi osztály van elhelyezve, a hova a szültek emelőgép segítségével szállíthatók fel a szülőszobából. Van azonkívül szoba, a melyben a gyakorlatoskodó hallgatók tartózkodhatnak, s helyiség a szolgálatot tevő intézeti orvos számára; két tanársegéd s egy bába az