Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
600 ELSŐ SZÜLÉSZETI ÉS NŐBETEG KLINIKA. VII. Első szülészeti és nőbeteg klinika. Ismerteti: Képnárs^ky Tivadar tanár. Orvosi karunkban, szervezésétől kezdve csaknem egy félszázadon át (1770— 1817), szerény szerepe jutott a szülészetnek: külön tanszéke nem volt, más-más tudományágaknak tanárai adták elő. Plenck József, a sebészet tanára volt az első, a ki előadta, kit 1783/4-ben Rácz Sámuel, 1784/5-ben pedig Stáhly György követett. i8o3/4-ben Szenning János, a boncztan tanára vette át a tárgyat, hogy már három évvel ezután a szemészet képviselőjének, Ágoston Eleknek adja át, kitől ismét Eckstein Ferencz és Frankenburg Jakabban a sebészetre származott át. A tanításban orvostanhallgatók, sebésztanulók és bába-növendékek egyaránt vettek részt. Az elméleti előadások előirt tankönyv s részben a tanár kézirata szerint folytak s össze voltak kapcsolva bemutatásokkal a »bábászati gépen« (machina obstetriciae). Orvostanhallgatók a második évben hallgatták; a negyedikben gyakorlattal foglalkoztak a szülőházban, s csak e gyakorlat alapján tehették le a vizsgát, melynek tárgyai között nehéz szülések, szülészeti eszköz- és mütéttan és a kellő jártasság bemutatása fantomon szerepeltek. A gyakorlatokra, úgy látszik, kezdetben kórházak szolgáltak mindaddig, mig 1786-ban Pesten a klinikumokat a városi kórháztól el nem különítették s nem helyezték el az orvosi kar épületébe. Önálló tanszékké a szülészet csak a jelen század második tizedében lett, midőn 1817-ben meghívás utján Birly foglalta el. Birly Ede Flórián tanári székén har- minczkét évig működött, miközben nemességet és kir. tanácsosi czimet nyert; meghalt 1854-ben. A tanítási rendszer alatta a régi maradt s 1851 /2-ben csak annyiban változott meg, hogy csak azok a fiatal orvosok voltak gyakorlatra kötelezve két hónapon át, a kik a szülészmesteri szigorlatra készültek. A fennmaradt intézeti jegyzökönyekből (1831 -töl fogva), melyek elébb latin, 1843/4-töl fogva ellenben magyar nyelven (Walla tanársegéd alatt) vannak szerkesztve, az tűnik ki, hogy a tanítási anyag folyton gyarapodott, úgy hogy, a mig a harminczas évek kezdetén a szülések száma a 3oo-at sem érte el, i853/4-ben már az ötszázat is meghaladta. Birly halála után (1854/5) Walla Ferencz látta el ideiglenesen a tanszéket; a reá következő 1855/6. tanévben Semmelweis foglalta el, az a férfiú, kinek nevéhez az orvosi tudományok terén korszakot alkotó fölfedezés fűződik : a gyermekágyi láz lényegének fölfedezése.
