Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
MÁSODIK BELKLINIKA. 577 szolgalakások, raktárak s a fűtőhelyiségek vannak elhelyezve. A fűtés a kórtermekben, a folyosókon és a tanteremben a Pa »/-féle rendszerű levegő-fűtés által történik, amely rendszer ezen intézetben igen jól beválik. A kórtermek falai olajfestékkel vannak bevonva, a padló keramittal burkolva s igy a tisztaságnak a legnagyobb mértékben elég tehető. Minden kórterem végén clozet és fürdőszoba van. Az ágyak kitűnőek. Az épület minden részében világos, a kórtermeket tágas, fűtött folyosók kötik össze. Az intézet tudományos fölszerelésére is kapott 4ooo frtot, ami az első szükségletek fedezésére szolgált. A tudomány mai haladása mellett ilyen összegnek felszerelésre minden öt esztendőben kellene kijutni. Kétségtelen, hogy ezen intézet a maga egészében jól van megalkotva s ezt Wagner tanár érdeméül tudhatjuk be. S nem is Wagner tanár hibája, hogy ezen intézet sem nyújt a mai viszonyoknak megfelelő helyet a tanításra s tért a tudományos buvárlat kiterjedtebb művelésére, hanem az a körülmény, hogy a midőn a kormány az uj intézetek létesítését megkezdte, akkor igen sok intézetre volt szükség egyszerre, hiányzott a fejlődésnek rendes menete s az ország akkori pénzügyi helyzete a több kiadást nem birta meg. Ámde a mai javult pénzügyi helyzet mellett a fejlődés lassúbb lett, pedig itt volna az ideje a fennálló bajokon mielőbb segíteni. E klinikának legnagyobb hibája az ágyszámok csekély volta. Az izolált pavillon-rendszer nem használja ki a nagy városok beteganyagát, s ezért látjuk, hogy mig kis városokban, ezek képezvén a kórházat, az ilyen külön kórházacskák megfelelnek, addig a nagy városok a klinikai czélokra nagy kórházakat használnak fel. S ha a jövőben ezen irányban lehetséges lesz a javítás, s a jelenlegi telepet kell a továbbfejlesztés magjául megtartani úgy elsőrendű követelmény gyanánt kell felállítanunk azon kívánságot, hogy a továbbfejlesztés e klinikai épülettel közvetetten összefüggésben, akár az udvar felé, akár a Baross-utcza felé, az épületnek kibővítése által, legalább i5o—200 ágyra terveztessék. Wagner tanár tanársegédei oltak: Kurtz Gusztáv, Machik Béla, a kolozsvári egyetem néhai belorvostan tanára f, Jeney Gyula 7, Ujfalusy József, debreczeni kórházi főorvos, Plósz Pál ny. r. tanár a budapesti egyetemen, Purjesz Zsigmond nv. r. tanár Kolozsvárit, Ángyán Béla kórh. főorvos, Miskolczy Imre közegészségi felügyelő, Jordán Ferencz kórh. főorvos, Székács Béla kórh. főorvos, Jendrássik Ernő, egyetemi ny. rk. tanár, Benczúr Dénes egyet, magántanár 7, Csatáry Ágost egyet, magántanár. Ezen kívül a gyakornokok hosszú sorából felemlítendök: Belky János, a kolozsvári-egyetem néhai tanára, Lechner Károly, a kolozsvári-egyetem tanára. % Wagner tanár nyugalomba vonulása után Ángyán Béla, egyet ez. rk. tanár helyettesítette e tanszéket, amig az 1889;90-diki tanév, elejével a tanszék-jelen légi képviselője, Kétli Károly dr. egyetemi ny. r. tanár len annak kinevezett igaz gatója. t . _ . , 37
