Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
576 MÁSODIK BELKLINIKA. megint jogosan már is, ha e lánglelkü államférfiéinak kezét a törvényhozás nem köti meg! Wagner működése elején a klinika a hatvani-utezai épület első emeletén foglalt helyet, egy tanteremből s 4 kórteremből állt, a folyosón még kis konyhával birt. A chemiai intézet kiköltözése után ezen helyiségekhez két laboratóriumi szoba csatoltatott, igaz, lehetőleg hiányos fölszereléssel. Ezen időben erősen túlzsúfolva 35 ágya volt e klinikának és csak 1880-ban, amidőn a II. számú belklinika az üllöi-uti telepre költözött, jutott e klinikának még két kórterem i4 ágvgyal. Ezen korosztályokat a félévek végén mindig a legalaposabb tisztogatásnak kellett alávetni az ódon épületben s a nyári szünidő alatt egészen kiürítve maradt a klinika. Ilyen módon egyes kóresetek hosszabb időn át való megfigyelése lehetetlenné volt téve, hasonlóképen a tudományos buvárlathoz szükségelt eszközök sem állottak rendelkezésre. Wagner tanár a kóresetek csekély számát a bejáró betegek felhasználásával ellensúlyozta, s igy volt képes a tanítás kívánalmainak megfelelni. A bejáró betegek száma évröl-évre szaporodott, s 1890-től kezdve Jendrássik Ernő dr, előbb klinikai gyakornok, majd tanársegéd, idegbajosok számára létesített bejáró kezelést, amelyet azóta állandóan ugyané klinikán fentart. Wagner tanár előadását reggel 8—10-ig tartotta s naponta előbb a klinikai súlyosabb betegeknél tartott látogatást a hallgatóság élénk részvéte mellett, aztán a tanteremben tárgyalt egy-egy kóresetet, vagy betegséget, s végül vezette a járó betegek rendelését, ami gyakran 10 órán túl jóval eltartott. 1882-ben végre az uj klinikai épület tervei elkészültek, miután Wagner tanár az első tervet nem fogadta el s időközben a vezető építész Weber lett. Ezen műépítész tervezete szerint készült el a jelenlegi II. sz. belklinika (amelynek számozása Wagner tanár nyugalomba lépésével a másik belklinikáéval felcseréltetett), s az 1884/5. tanév elején átköltözött a klinika uj palotájába. Ezen épület 72 ágyra van berendezve s a kórtermek egyszerű és czélszerú elhelyezése által tűnik ki. Az épület két oldalszárnyból és egy középső részből áll. A középső részben van a tanterem, a tanári dolgozó, a tanársegédek lakása s a laboratóriumok. Ezen utóbbiak a chemiai műveletekre, a váladékok vizsgálatára szolgáló helyiségek, továbbá az intézeti könyvtár, amely egyszersmind mérlegszoba is, a fotografáló kamrák, egy másik elsötétített helyiség spektrumos és más optikai vizsgálatokhoz s végül Jendrássik rk. tanár laboratóriuma és a kísérleti állatok helyisége. A jobboldali szárnyban négy nagy kórterem van 13 — 13 ágygyal s a szükséges mellékhelyiségekkel. A baloldali szárny első emeletén egy kisebb kórterem van 8 ágygyal s az ápoló testvérek lakása. A földszinten ezen terület teljesen el van különítve az épület többi részeitől s fertőző betegek elhelyezésére volt szánva. Tekintve azonban, hogy ezen intézet a város közepén mégsem veheti fel a legragadósabb betegségeket s főleg a himlőt, és hogy az intézet ágyszáma úgy is nagyon korlátolt, ezen osztály gyakran más betegeket fogad be. A pinezében
