Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
GRADUÁLTAK SZÁMA 1770—1867. A KAR TUDOMÁNYOS ÉLETE. A budapesti egyetem orvosi karának különböző orvosi tanfolya- /-> mait az 1770/71 — 1866/67-iki időközben, tehát 97 tanév leforgása alattb a tanulók következő számban hallgatták: orvostanhallgató volt ................................................ 13,808 se bészhallgató volt .................................................... ii,846 Ugy anezen idő leforgása alatt: orvosdoktorságot nyert ............................................ i,848 se bészdoktorságot » 336 szülészmesterséget » 477677—1866/67.) ............. 99^ sz emészmesterséget » 180 sebészmesterséget » 2.o53 polgári sebész és szülész lett (1814 /15—1866/67) •• 1,866 fogászmester lett ........................................................ 44 ★ ★ ★ A mi a kar tudományos életét illeti felállításától kezdve 1867-ig,. azt röviden a következőkben vázolhatjuk. Az orvosi kar felállítása előtt alig volt valami tudományos irodalmunk az orvosi és természettudományok köréből, se latin, se német, legkevésbé pedig magyar nyelven. Az orvosi kar legelső tanárai, mint a van Swieten körül megalakult ú. n. régi bécsi orvosi iskola növendékei, mindjárt közre járultak ahoz, hogy némi irodalmi élet, igaz, hogy idegen nyelven, fejlődött ki itt is. Winterl, Plenk, Trnka számos munkái tanúskodnak erről, sőt Rácz Sámuel magyar nyelven írott munkáival alapvetője lett a magyar orvosi irodalomnak is. Valami nagy önállóság az irodalmi munkásságban nem fejlődhetett ki. Hiányzott erre teljesen a tudományos eszköz. Az elméleti szakoknak nem volt tulajdonképen tudományos vizsgálatra berendezett intézetük, nem volt sem felszerelésük hozzá, sem anyagi egyéb eszközük. A gyakorlati szakmák szintén silányan voltak ellátva. A mi a bécsi egyetem orvosi karát, főleg a gyakorlati szakmákban, a 3o-as és 4o-es években oly híressé tette, az egyetemi tanításnak rendelkezésére álló nagy közkórház gazdag és változatos beteg-anyagával, nálunk teljesen hiányzott, az összes szakmáknak az egész korszakon keresztül alig volt 5o—60 betegágyra menő beteg-anyaguk. A kar minden törekvése,.
