Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
TANSZÉKEK. TANÁROK. TANSZEMÉLYZET. JAVADALMAZÁS. 19 Bármilyen jól kigondolt és az állam fenforgó szükségleteihez legjobban alkalmazott tanulmányi és szigorlati rendszer is csak akkor hozhatja meg a kellő eredményt a tanításban, ha azokhoz kellő tanszékek tanító személyzettel és a tanítás anyagával kellően ellátva állanak rendelkezésre; különösen áll ez az orvosi karra, a melyen az egyes tudományágak műveléséhez és tanításához intézeti felszerelésekre és helyiségekre, nagy és változatos beteg-anyagra, klinikákra, kórházakra, továbbá oly tanárokra és tan személyzetre van szükség, kik anyagilag is úgy el vannak látva, hogy tisztán szakmájuk buvárlatainak és tanításának élhetnek és nem szorulnak arra, hogy szakmájukon kívül eső foglalkozásokkal is legyenek kénytelenek anyagi szükségleteiket fedezni. A Van Svieten-féle egyetemi reformok princípiumai között ez igazságok főhelyen szerepelnek. Miként valósultak meg ezek a budapesti egyetemen 1867-ig, a következő rövid vázlat meg fogja mutatni. A nagyszombati egyetemen 1770-ben öt orvoskari tanszéket rendszeresítettek, melyekre kilencz tárgy tanítását bízták,/nindenik tanárnak 1200 forintot adtak. E fizetésen 1784,85-ben annyi javítás történt, hogy a kar seniora még 200, a proseniora 100 forint fizetés-pótlékot nyert. Az 1806-iki Ratio Educationis elvben kimondotta, hogy az idősebb tanárok fizetés-emelésben részesülnek és az fel is ment i5oo forintig, továbbá behozták a nyugdíj-képességet is, tíz évi szolgálat után a fizetés 1 3-át, 20 évi szolgálat után annak 2/3-át, 3o évi szolgálat után pedig a teljes fizetést szabván nyugdíjul. 1808/9-ben megállapíttatott, hogy a tanár özvegye nyugdíj gyanánt a fizetés 1/3-át kapja. Hosszú időn keresztül nem történt semmi változás, míg végre az 1851 /52-ik évben a német kormány hozta be legalább elvileg az addigi concursus helyett a meghívás rendszerét, továbbá megállapította, hogy a törzsfizetés i3oo forint legyen és tíz évi szolgálat után 3oo forinttal emelkedjék egész 1900 frtig. így maradt ez aztán a kiegyezésig. A rendkívüli tanár fizetése 1788/89-ben 600 frt, az adjunctusoké és tanársegédeké 200, 100 forint, a prosektoré 5o frt. 1818/19-ben az adjunctusokat megszüntették és tanársegédeket alkalmaztak 3oo frt fizetéssel, lakással és fűtéssel, mely a Bach-korszak alatt 4oo frtra emeltetett. A helyettesek a tanári fizetés 5o—6o°/0-át kapták. A tanszemélyzet i848 előtt
