Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
PHYSIKAI INTÉZET. 477 A gyűjtemény további gyarapítására, új műszerek beszerzésére Domin tanár indítványára (1796.) 648 frt s midőn az új, jelenlegi központi egyetemi épület helyén állott pálos-kolostor épületre átvitték (1806), újabb berendezésére 424i frt lett utalványozva. Ugyanekkor Gundl Gáspár természettani szolga fizetése i44 írtról 200 írtra lett emelve. A gyűjtemény ezen épület első emeletén volt elhelyezve a kísérletező teremmel és a physika tanárának lakásával. Az i83o. évben a »Museum Physicum«, mely a physikának rendes tanára és adjunctusa gondozására volt bízva, a mechanikához, a statikához, a hydrauliká- hoz és hydrostatikához, a csillagászati physikához, s a többi ide tartozó tanokhoz szükséges eszközöket tartalmazta, körülbelül 4oo darabból állott, melyek kísérletek vagy megfigyelések megtevésére szolgáltak, vagy eszközök, gépek, minták stb. voltak. Közelebbről pedig a mechanikához és statikához i45 darab, a vegytanhoz 22, a hydraulikához és hydrostatikához 3o, a levegő és légnemüek megvizsgálására 54, a hang-kisérletek megtevésére 5, a tűzhöz 23, a fényhez 45, az electromossághoz és galvánossághoz 5j, a mágnességhez 7, a physikai csillagászathoz 4, vegyesekhez 12 darab tartozott. Ezekhez 1834-ig több rendbeli uj szerezmény járult A felsorolt készülékek a régi központi egyetemi épület első emeleti három szobájában, melyhez a physikai tanterem is volt csatolva, őriztettek ; és pedig részben 20 üvegszekrényben elzárva, részben tokjaikban, asztalokban, asztallapokon megfelelő módon elhelyezve. E helyiségek egészen 1878-ig szolgáltak e czélnak, a physikai szolga lakása járulván még hozzá. Tanársegédi állás újra 1871-ben szerveztetett; a kísérletezésre és eszközök folytatólagos beszerzésére évenkint 800 frt utalványoztatok Ez az állapota a gyüjteménytárnak és a kísérleti physikai tanszéknek 1870-ig megmaradt; ekkor állíttatott fel a »felsőbb természettan« tanszéke, mely b. Eötvös Loránd által először 1871-ben helyettes, 1872-ben rendes tanári minőségben lett betöltve. Ebbéli minőségében egy uj, szintén a tudomány színvonalán álló, de első sorban pontosabb physikai mérések végrehajtására alkalmas intézet felállítását szorgalmazta, mely 1875-ben tényleg megalakult s helyiségei a központi egyetemi épület szerb-utczai szárnyának földszintjében egy nagyobb előadási tanteremből, egy bele nyíló előkészítő szobából s mellettük egysorb2n még négy utczai szobából állottak, melyekhez még az igazgató udvari dolgozó-szobája, és mellette egy egyablakos kis szoba járult; ez az intézet II. egyetemi physikai intézet nevet kapott. Első felszerelésére 10,000 frt, évi átalánya czímén 1000 frt lett utalványozva. Ezen évben (1875-ben) b. Eötvös Loránd, a felsőbb természettan tanára, kísérleti physikai előadások tartására és a Jedlik Ányos igazgatása alatt álló »természettani és erömütani gyüjteménytár« (melyet igazgatója 1875-től kezdve I. egyetemi physikai intézetnek nevezett) használhatására jogosítványt nyert. A nevezett két intézet és gyűjtemény Jedlik Ányosnak 1878-ban történt nyugalomba vonulása után b. Eötvös Loránd igazgatása alatt egyesíttetett és azóta
