Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
ÁSVÁNY-KŐZETTANI INTÉZET. 453 díszíti, amely képek az egyes állattörzsekhez tartozó főbb állattörzsalakokat vagy phylumokat érzékítik. A tanterem alatt lévő két kis földközi helyiség a bonc^tani, mechanikai és kitömési műhely. Itt dolgoznak a praeparator és a szolgák. Az egyik szobában van elhelyezve a csontáztató és a zsírtalanító benzinapparatus, a másik pedig csontvázak összeállítására, asztalos, lakatos stb. munkára van berendezve. És végül mindezt kiegészíti még egy külön, a Muzeum-körut felé néző kis helyiség a vizsgálatokhoz és kísérletekhez szükséges élő állatok tartására, amely helyiség egyszersmind az intézet lomtára is. 2. Ásvány-kőzettani intézet. Ismerteti: Dr. Krenner József Sándor tanár. Az intézet és a tanszék felállításának története. Az ásvány- és kőzettani tanszék, mint ilyen, egyetemünk újjá alkotása idejében, 1780-ban nem létezett, hanem a bölcsészeti karhoz tarozó »história naturális specialis« tanárának volt a feladata az ásványtant az állattannal együtt előadni. 1784-ben írták ki a pályázatot, és az egyetlen folyamodó, a gráczi születésű Pillér Mátyás bölcsész-doktor és volt jezsuita-rendű szerzetes, ki Bécs- ben a Thereziánumban ugyané szakmát adta elő, neveztetett ki tanárnak. Egy év múlva 1785-ben az egyetem Budára, később Pestre tétetvén át, egyúttal a a história naturális tanszékét az orvosi karhoz helyezték át, a hol az a legújabb dókig (i85o-ig) megmaradt. Pillér tanársága alatt lett megvetve a természetrajzi muzeum (museum rerum naturalium) alapja is, az által, hogy Pillérnek saját, aránylag gazdag, a természet mind a három országából való gyűjteményét megszerezték, továbbá, hogy Mária Anna főherczegasszonynak becses gyűjteményét (Marianna-féle) 25.000 frton az egyetem részére megvették, és igy a tanár egyúttal az ásvány- és állattani muzeum gondozója és igazgatója lett. Pillér halála után 1792-ben Schönbauer József orvosdoktor és prágai egyetemi tanár nyerte el a tanszéket, kinek különösen igen sokat kellett vesződnie, hogy a Marianna-féle gyűjteményt, továbbá a Piller-féle tárgyakat az egyetem részére biztosíthassa, miután Pillér örökösei az egyetemi múzeumban befészkelték magukat, azon a czimen, hogy az elhunytnak gyűjteményét szétválasztani és rendezni kell, a tárgyakat ládákba helyezték, melyeket pecsét alatt őriztek, nem engedték azokat használni, mig végre hosszú vajúdás után, az uralkodó közbejötté után, ezen viszonyokat rendezték, és a Piller-féle gyűjteménynek 1801-ben 20.000 frton történt megvételével végre bekebelezték az egyetemi múzeumba, A gyűjtemény ezen idötájban még több kisebb gyüjteménynyel szaporodott, a melyek között kiemelendök az Alexandra Paulovna-féle és a bányahivatalok ásványai.
