Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
446 ZOOLÓGIÁI INTÉZET. nemkülönben külön előadások a tudomány egyes részeiből vagy fejezeteiből, pl. az el ős di állatokról (parasitákról), különösen az orvostanhallgatók számára, az állatok földrajzi elterjedéséről hazánkban és külföldön a középiskolai tanárjelöltek számára, mely utóbbi előadások külön, évenként váltakozó egy-egy félévben tartatnak ; és végül ezen előadásokon kívül, melyek leginkább az orvostan- és bölcsészhallgatók számára valók, még vannak külön állattani előadások és demonstrátiók a gyógy, s^er és ^hallgat ók részére is. Az elméleti oktatásnál fösuly a szemlélésre és a demonstrálásra van fektetve^ Ep azért a tanár nem elégszik meg avval, hogy a tárgyat a tudomány minden oldaláról tekintve morphologiai és physiologiai szempontból ismerteti s elméletileg előadja, hanem iparkodik még tárgyát külön e czélra készült rajzokon érthetőbbé tenni, valamint zootomiai, mikro- és makroskopi készítmények, egyes physiologiai- kísérletek, élő és konzervált állatok bemutatása által a hallgatóság figyelmét minél inkább a tárgy iránt lekötni s azt minél behatóbban megismertetni. 2. Gyakorlatok és önálló búvárkodások az intézet dolgozó helyiségeiben vagy laboratóriumaiban a tanár vezetése és segédeinek folytonos felügyelete alatt. A gyakorlatok kezdőkére és haladottabbakéra oszlanak. A kendőknél fösuly van fektetve arra, hogy a hallgató elsajátítsa mindazon vizsgálati módokat és megszerezze mindazon ügyességet s képességet, melyek a természeti tárgyak sikeres vizsgálatához okvetlenül szükségesek. A haladottabbak önállóan dolgoznak bizonyos meghatározott kérdések megoldásán, azonban ezek sincsenek teljesen önálló önmunkálkodásra utalva, amennyiben a tanár felügyelete alatt állva, mindig kellő útmutatásban részesülnek. Az állatbonévtani gyakorlatoknál a kendők vizsgálati tárgyát első félévben főleg gerincesek különböző osztályaiba tartozó egyes állatalakok teszik, u. m. a halak közül a potyka és a harcsa, az Amphibiumokból a béka és a szalamandra, a Reptiliák közül a gyík, sikló, teknösbéka, továbbá a madarakhoz tartozó tyúk s az emlősökhöz sorolt tengeri malacz és házi nyúl. A második félévben pedig különböző — szárazföldi, édes- és tengervizi — gerincztelen állatokon (sepia, éticsiga, Doris, Pecten, tavi kagyló, mohállat, különböző élösdi és szabadon élő féreg, egyes tüskebörü (Echinoderma), folyami rák, alsóbbrendű rákok, hydrák, szivacs, protozoák) folyik a vizsgálat. Mindegyik gyakorló saját maga bonczol és vizsgál; a látott alaki és szerkezeti sajátságokat és észlelt tényeket tartozik lerajzolni és röviden leírni. A szövettani gyakorlatoknál vizsgálat alá jönnek a sejtek, s az ezekből alkotott szövetek és szervek; továbbá a különböző újabb mikrotechnikai módszerek közül a rögzítési, keményitési, festési, állandósítási, beágyazási, impraegnálási és befecskendezési módszerek, valamint a mikrotommal való bánásmódnak a begyakorlása is. Ezeken kívül végre a hallgatók többször — kivált a nyári félévben — különböző foo/ogúa/ kirándulásokban is résztvehetnek, a tanár vagy az assistens veze
