Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Első fejezet. Az orvosi kar szervezete és személyzete 1895/6-ban
434 GYÓGYSZERÉSZETHALLGATÓK SEGÉLY-EGYLETE. forintnál többet kiadni egy hónapban, elöleges határozat nélkül, nincs joga. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén ezt mindenütt helyettesítheti, elnöke a pénztárvizsgáló-, könyvtárvizsgáló- és önképzö-bizottságnak. Ezenkívül vannak a következő, az egylet ügyeit vezető hivatalnokok: 2 titkár, 1 főjegyző, 2 jegyző, 1 főkönyvtáros, 2 könyvtáros, pénztárnok, ellenőr, háznagy. A választmány minden hónapban egyszer tart ülést a segélyek kiosztása és egyéb folyó ügyek elvégzése czéljából-; ezenkívül szükség esetén rendkívüli üléseket is tarthat. Úgy a választmány, mint a tisztikar azonban felelősséggel tartozik a dékánnak, kinek felügyelete alá van az egész egylet helyezve, ki az üléseken megjelenve, mint dísz- elnök azon elnököl és ki tanácsaival szívesen szolgál egyletünknek. Egyletünk az üllői-útón, a klinikai telepen, a boncztani épületben van elhelyezve. A helyiség 2 szobából áll, melyek egyike olvasótermül, másika iroda- helyiségül szolgál. A könyvtár, minthogy egy szobában nem fér el, mindkettőben van elhelyezve. E szobák nagysága és berendezése az egylet czéljainak megfelelő és mégis helyiségünk is oka annak, hogy tagjaink száma az utolsó években fogyott. Mert azelőtt, midőn helyiségünk a klinikai főbejáratba nyilt egyenesen és igy mindenkinek útjába esett, természetesen sokkal többen is tértek oda be és igy többen is léptek be tagnak, mint most, midőn egyletünk a klinikai telep hátsó részén, a boncztani épület második emeletén van elhelyezve. Addig is azonban, mig egyetemi építkezéseink folyamán elérnők azt az időt, hogy jobb, kellemesebb hajlékot nyerjünk egyletünknek, addig is hálával tartozunk e mostani helyiségünkért is a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Ezekben igyekeztem egyletünk változatokban nem gazdag éveinek történetét tőlem telhetöleg, szűk keretben összefoglalva előadni. Figyelemmel kisértük első fejlődésétől mai napig való megerösbödését és azt hiszem, ez elmúlt évek történetéből ama reményt meríthetjük, hogy a mely egylet ily szépen tudott fejlődni a múltban, annak meg lesz a jövője is. b) A budapesti k. magy. tud. egyetemi gyógy szer éssettanhallgatók segély- és önképsö-egyesületének rövid története. Ismerteti: Balogh Gábor, egyesületi elnök. »Sok: nagy erő, kevés vagy egy: csak igen kis erő; hanem a sok is csak úgy nagy erő, ha közösen dolgozik egy czélra« — mondta a legnagyobb magyar, Széchenyi István. Ez volt ama rugó, mely korunknak az egyesülés eszméjét megadta, elérvén ezáltal azt, hogy a miért eddig egyesek hiába küzdöttek megfeszített erővel, most vállvetett munkával, egymást kölcsönösen támogatva, alkotják az egyesületeket, megkönnyítve ezáltal egymás munkáját, eredménynyel küzdenek a maguk, a tudomány, s a haza javáért.
