Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
SZERVEZET A NÉMET KORSZAKBAN. MAGYAR PROVIZÓRIUM. 13 ságok szervezésére vonatkozólag felszabadította úgy az osztrák mint a mi egyetemünket a külső tagok befolyása alól és megadta azoknak — egyelőre legalább papíron — azt a szervezetbeli szabadságot és függetlenséget, a melv a nagy német egyetemek tudományos fejlődésében hosszú tapasztalatok alapján úgy a tanítás mint a tudományfejlesztés szempontjából jónak bizonyult. E szervezet, mely nálunk lényegileg máig is fennáll, a következő. Az egyetem orvosi kara facultas) tanítótestületből és beiktatott tanulókból áll. A tanítótestületből válik ki a tanártestület, mint az orvosi tanulmányok közvetlen hatósága, melynek tagja valamennyi rendes tanár, továbbá a rendkívüli tanárok a rendes tanárok fele számáig, két magán- doczens. A tanártestület viszi mindazokat a teendőket, miket azelőtt a tanulmányi igazgató és aligazgató vittek, a mely hivatalok meg lettek szüntetve. A tanártestület a tanításügyek kormányzatát dékánja által teljesíti, a kit évenként a rendes tanárok közül választanak, a ki a tanár- testület elnöke, a ki végrehajtja a kari határozatokat, ministen rendeleteket és törvényeket, felügvel a tanulmányt illető ügyekre és intézi a halasztást nem tűrő folyó ügyeket. Az egves karok kiküldöttei választják minden évben a rendes tanárok sorából az egyetem rektorát, a ki vezeti az egyetemet adminisztratív és fegyelmi tekintetben és képviseli azt kifelé. Az egyetem rektora segítségére van az egyetemi tanács, mely a prorektorból, a négy kar dékánjából és prodékánjából alakul, és a tanártestületeknek legközelebbi fennhatósága. Ez üdvös reform, mely megszabadította az osztrák és magyar egyetemek orvosi karait a kültagoknak intézményétől, nálunk csak ez utóbbira nézve lépett foganatba, a mennviben a kültagok intézménye, melyet az 1848-diki alkotmányos minisztérium eltörölt, nem éledt fel az ötvenes évek absolut kormányzata alatt sem. De a karnak és egyetemnek adott dékán-, rektor-, szabad- választásjog sem, mert egy i85o ápril 12.-én kiadott rendelet meghagyta, hogy az egyetem rektorát, dékánjait a teljhatalmú cs. kir. biztos nevezze ki. így az 1849 00-dik évtől kezdve az 1808 9-ik évig a karnak kinevezett dékánjai voltak és — az uj egyetemi rendszer tulajdonképen csak i85q bobban lépett életbe. i860 1 -töl kezdve a kar és az egvetem az 1849-diki szabályzat értelmében van szervezve. A magvar provizórium ugvanis változatlanul
